TARTALOMJEGYZÉK

 

ELŐSZÓ.. 2

 

1.   fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 2

1.1.       Az ÜSZ tárgya. 2

1.2.       Az ÜSZ hatálya. 2

1.3.       Az ÜSZ közzététele. 2

 

2.   fejezet: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK. 2

 

3.   fejezet: A SZOLGÁLTATÓ.. 2

3.1.       A szolgáltató legfontosabb cégadatai 2

3.2.       A szolgáltató tevékenysége. 2

3.3.       Minőségbiztosítás; a fogyasztói elégedettség felmérésrendszere. 2

3.4.       A szolgáltató működési területei 2

 

4.   fejezet: A SZOLGÁLTATÁSOK.. 2

4.1.       A hőszolgáltatás minősége. 2

4.2.       A használati melegvíz-szolgáltatás minősége. 2

4.3.       Garantált szolgáltatás. 2

 

5.   fejezet: FELHASZNÁLÓI IGÉNYBEJELENTÉS.. 2

5.1.       Előzetes igénybejelentés, előzetes tájékoztatás. 2

5.2.       Igénybejelentés a felhasználó részéről 2

5.3.       Csatlakozási ajánlat 2

5.4.       A csatlakozási díj 2

5.4.1.    Csatlakozási díj mértéke. 2

5.4.2.    A csatlakozási díj megfizetése. 2

5.4.3.    A csatlakozási díj felhasználása. 2

5.5.       A csatlakozási ajánlat elfogadása. 2

5.6.       Új felhasználói helyek létesítése. 2

5.6.1.    Általános feltételek.. 2

5.6.2.    Műszaki feltételek.. 2

5.6.3.    Jogi és pénzügyi feltételek.. 2

5.7.       Meglévő felhasználó növekvő távhőigényének kielégítése. 2

5.8.       Lakóépület fűtési hálózatának átalakítására vonatkozó szabályok. 2

5.8.1.    Hagyományos, kétcsöves fűtési rendszer. 2

5.8.2.    Egycsöves, átkötőszakaszos fűtési rendszer. 2

5.8.3.    Egycsöves, átfolyós fűtési rendszer. 2

5.8.4.    Közös szabályok.. 2

6.   fejezet: SZERZŐDÉSEK.. 2

6.1.       A közüzemi szerződésekről általában. 2

6.2.       A szerződés létrejötte. 2

6.3.       Időbeli hatály. 2

6.4.       Szerződésmódosítás. 2

6.5.       A közüzemi szerződések tartalmi követelményei 2

6.6.       Közüzemi szerződések típusai 2

6.6.1.    Általános közüzemi szerződés. 2

6.6.2.    Egyedi közüzemi szerződés. 2

6.7.       Szerződésszegés. 2

6.7.1.    Szerződésszegés a szolgáltató részéről 2

6.7.2.    Szerződésszegés a felhasználók, díjfizetők részéről 2

6.8.       A szolgáltatás felfüggesztése. 2

6.9.       A közüzemi szerződés felmondása. 2

6.10.     A szolgáltatások biztosításához szükséges egyéb szerződések. 2

6.10.1.  Energiabeszállítói szerződések.. 2

6.10.2.  Használati melegvíz előállításához szükséges hidegvizet biztosító szerződések   2

 

7.   fejezet: DÍJAZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK.. 2

7.1.       Általános szabályok. 2

7.2.       A távhőszolgáltatás díjtételei 2

7.2.1.    Alapdíj 2

7.2.2.    Fűtési Hődíj 2

7.2.3.    Használati melegvíz-szolgáltatás és vízfelmelegítési-szolgáltatás díja. 2

7.2.4.    Melegvíz-szolgáltatáshoz kötődő víz- és csatornahasználati díj 2

7.3.       Leolvasások; a számlázás rendje és módja. 2

7.3.1.    Fűtésszolgáltatás. 2

7.3.2.    Melegvíz-szolgáltatás. 2

7.3.3.    Számlaadási kötelezettség.. 2

7.3.4.    A számlák kézbesítése. 2

7.4.       A távhőszolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése. 2

7.5.       Díjfizetési módok. 2

7.5.1.    Pénztári befizetés. 2

7.5.2.    Postán történő befizetés. 2

7.5.3.    Lakossági folyószámláról történő kiegyenlítés. 2

7.5.4.    Szociális és egyéb jogcímen nyújtott támogatás jóváírása. 2

7.6.       A késedelmes fizetés és következményei 2

7.7.       Követelések behajtása. 2

 

8.   fejezet: AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT.. 2

8.1.       Az ügyfélszolgálat feladatai 2

8.2.       Személyes ügyintézés. 2

8.3.       Egyéb ügyintézési módok. 2

8.4.       Hibabejelentések fogadása. 2

 

9.   fejezet: PANASZÜGYEK KEZELÉSE.. 2

9.1.       Általános rendelkezések. 2

9.2.       Kifogás a számla ellen. 2

9.3.       Légtér reklamáció. 2

9.4.       Kifogás a fogyasztásmérő berendezéssel kapcsolatban. 2

9.5.       Elszámolás hibás mérés esetén. 2

9.6.       Minőségi kifogások. 2

 

10.  fejezet: HIBAELHÁRÍTÁS.. 2

10.1.     A hibaelhárítás általános szabályai 2

10.2.     A hibák elhárítási rendje. 2

 

11.  fejezet: A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELÉSE; KIKAPCSOLÁS.. 2

11.1.     Általános szabályok. 2

11.2.     A szolgáltatás szünetelése. 2

11.3.     Kikapcsolás. 2

11.4.     Értesítés a szolgáltatás szüneteléséről 2

11.4.1.  Hibából, üzemzavarból eredő szünetelés. 2

11.4.2.  Előre tervezhető szünetelés. 2

11.4.3.  Hatósági korlátozás. 2

 

12.  fejezet: FOGYASZTÓVÉDELEM; ADATVÉDELEM... 2

12.1.     Együttműködés a fogyasztóvédelmi és fogyasztói érdekképviseleti szervezetekkel 2

12.2.     Adatvédelem, adatbiztonság. 2

12.3.     Kapcsolat a beszállítókkal 2

 

 

 

 

ELŐSZÓ

 

 

A felhasználók tájékoztatása, a szolgáltatási feltételrendszer egyértelmű rögzítése és a kiegyensúlyozott felhasználó-szolgáltató kapcsolatrendszer kialakítása érdekében minden közüzemi szolgáltatónak – így a távhőszolgáltatóknak is – ki kell dolgoznia üzletszabályzatát.

 

A jelen üzletszabályzat a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a szolgáltató működését, és meghatározza a szolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a szolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel való együttműködését.

 

A szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) és a végrehajtására kiadott 157/2005 (VIII. 15.) Korm. rendelet, a részletes szabályokat a működés helye szerint illetékes önkormányzat rendelete határozza meg.

 

A távhőszolgáltatásra vonatkozó, a fenti jogszabályokban foglaltakon túlmenő szabályokat a szolgáltató által kidolgozott jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ) tartalmazza.

 

Az ÜSZ részletesen meghatározza az ország különböző közigazgatási területein a Dalkia Energia Zrt. által történő távhőszolgáltatás működési kereteit, valamint azokat a legfontosabb feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a felhasználó és a szolgáltató eredményes együttműködéséhez.

 

Az ÜSZ elsődleges feladata a szolgáltató és a felhasználók kapcsolatában a távhőszolgáltatással, illetve a hőenergia vételezéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tisztázása és ezek harmóniájának minél teljesebb biztosítása.

 

 

1.      fejezet:    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

1.1.              Az ÜSZ tárgya

 

Az ÜSZ – a jogszabályok által meghatározott keretek között, a helyi szolgáltatási sajátosságok fegyelembe vételével – rendezi a szolgáltató működését, meghatározza a szolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a szolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel való együttműködését.

 

 

1.2.              Az ÜSZ hatálya

 

Az ÜSZ rendelkezéseit az adott szolgáltatási területen a működési engedélyt kiadó jegyző jóváhagyását követően, a szolgáltató általi közzétételétől kell alkalmazni.

 

Módosítás esetén az ÜSZ módosított részei az alapjául szolgáló jogszabályi változás hatályba lépésétől, míg a kizárólag szolgáltató döntési körébe tartozó kérdésekben a módosított ÜSZ a jóváhagyást követően, a szolgáltató általi közzétételtől lép hatályba.

 

A hatályos ÜSZ a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazandó.

 

 

1.3.              Az ÜSZ közzététele

 

Az ÜSZ-t – annak mellékleteivel együtt – nyomtatott formában a szolgáltató székhelyén és a működési terület szerinti ügyfélfogadásra kijelölt helyen, jól látható módon kell elhelyezni, elektronikus formában pedig a szolgáltató internetes honlapján kell hozzáférhetővé tenni.

 

Az ÜSZ-t bárkinek rendelkezésre kell bocsátani, térítés ellenében arról másolat kérhető.

 

 

2.      fejezet:    FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

 

 

Az ÜSZ-re a Tszt. 3.§-ában, a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 2.1. pontjában és az ellátási terület szerint illetékes önkormányzat rendeletében meghatározott fogalmak alkalmazandók.

 

A fentieken túlmenően a jelen ÜSZ alkalmazásában:

 

használati melegvíz-szolgáltatás:

·         a szolgáltató vagy a felhasználó nevén nyilvántartott hidegvízmérőn mért és a hőközpontban felmelegített ivóvíz,

·         vagy – ahol a feltételek fennállnak – a felhasználó nevén nyilvántartott melegvízmérőn mért, a kazánházban kezelt, tisztított termálvíz

jogszabályban, távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben vagy egyéb szerződésben foglaltaknak megfelelő hőmérsékletű szolgáltatása;

 

primer rendszer:

·         közvetett rendszer esetén a távhőrendszernek a hőtermelőtől a hőközponti hőcserélők hőátadó felületéig terjedő része;

·         közvetlen rendszer esetén a távhőrendszernek a hőtermelőtől a hőközponti hőmennyiségmérőig terjedő része;

 

szekunder rendszer:

·         közvetett rendszer esetén a távhőrendszernek a hőközponti hőcserélők hőátadó felületétől a felhasználó berendezésekig és a használati melegvíz-vételező helyekig (csapolókig) terjedő része;

·         közvetlen rendszer esetén a távhőrendszernek a hőközponti hőmennyiségmérőtől a felhasználó berendezésekig és a használati melegvíz-vételező helyekig (csapolókig) terjedő része;

 

primer hőfogadó állomás: a hőközpont azon része, amely a primer rendszerből érkező hőenergiát fogadja, méri, továbbítja a hőhordozó jellemzőinek megváltoztatása nélkül;

 

szekunder hőfogadó állomás: a szolgáltatói hőközpontból érkező hőhordozó közeg fogadására, és/vagy átalakítására, elosztására, a felhasznált hőenergia mérésére szolgáló technológiai berendezés;

 

ellátó épület: amelyben elhelyezett szolgáltatói hőközpontból a szolgáltató más épület felhasználóját is ellátja távhővel;

 

ellátott épület: amelynek hőellátása az ellátó épületben elhelyezett szolgáltatói hőközpontból, vagy a benne lévő felhasználói hőközpontból történik;

 

elszámolási mérőberendezés:

·         Felhasználói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés.

·         Szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén ugyancsak a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés. A hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

·         Külön technológiai folyamatban előállított melegvíz-szolgáltatás esetén – amikor a felmelegített közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátója a szolgáltató – a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérő. Az épületrészben használt melegvíz-mennyiségmérő a hőközponti mennyiségmérő költségmegosztója. A költségmegosztókat azonosító számmal és – az illetéktelen beavatkozás megakadályozása céljából – zárjeggyel kell ellátni. A zárjegy sértetlenségét évente egy alkalommal ellenőrizni kell.

 

Épületrészenkénti mérés és elszámolás esetén a primer rendszer hőátadó állomását és a hiteles mérésre alkalmas mérőeszközt az adott épületrész területén kell kialakítani.

 

használati melegvíz-szolgáltatás tekintetében felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a felhasználó tulajdonában van, és amely a víznek a csatlakozási ponttól a felhasználó berendezésekhez, kifolyó csapokhoz továbbítását szolgálja, a hozzá tartozó cirkulációs csőhálózattal;

 

használati melegvíz-szolgáltatás tekintetében felhasználói berendezés: a felhasználó tulajdonában lévő és általa használt kifolyócsapok, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – a vízmérő;

 

használati melegvíz-vételi hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a melegvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből melegvíz vételezés lehetséges;

 

fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;

 

elszámolási mérő: a távhőhálózatba, illetve a vízhálózatba beépített – a felhasznált hő-, illetve vízmennyiség megosztására szolgáló – hitelesített mérőeszköz;

 

mellékmérő: az elszámolási mérő után beépített, elkülönített víz- vagy hőfelhasználás mérésére szolgáló berendezés, ami a felhasználó tulajdonában van;

 

költségosztó: az elszámolási mérő által meghatározott hőmennyiség arányos szétosztására szolgáló, nem hitelesített mérőeszköz (pl. elpárologtatásos aránymutató, vízmérő, kis hőmennyiségmérő);

 

felhasználói közösség: a Tszt. 3. §. g) pontja szerinti közösség;

 

felhasználói közösség képviselője: a felhasználói közösség (társasház, lakásszövetkezet) törvényes képviselője, ennek hiányában, illetve közös tulajdon esetén az épület-, illetőleg épületrész-tulajdonosok többsége által meghatalmazott személy ;

 

hőfelhasználó: a lakóépületben, továbbá a részben vagy egészben bérbeadás útján hasznosított vegyes célra, vagy nem lakás céljára szolgáló épületben lévő helyiségek tulajdonosa;

 

szabályozatlan vételezés: távhő vagy víz és távhő más felhasználótól való elvonása (hőelvonás);

 

közüzemi szerződés: a felhasználó és a szolgáltató közötti szerződés, amely a távhőszolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi – egyedi vagy általános – feltételrendszerét szabályozza;

 

kikapcsolás: a felhasználó kizárása a távhőszolgáltatásból a közüzemi szerződés egyidejű megszűntetése mellett;

 

szüneteltetés: a Tszt.-ben felsorolt esetekben – a közüzemi szerződés érvényességének fenntartása mellett – a felhasználó távhő-ellátásának átmeneti szüneteltetése;

 

vis maior: egyik félnek sem felróható okból felmerülő külső, elháríthatatlan ok, „erőhatalom”, amelynek károsító hatása emberi erővel objektíve nem hárítható el (pl. természeti katasztrófa);

 

vezeték: olyan technológiai berendezések összessége, amelyeken keresztül a szolgáltató a hőtermelő helyen előállított hőenergiát – hőhordozó közeg segítségével – a felhasználó rendelkezésére bocsátja;

 

gerincvezeték: olyan vezeték, amelyen keresztül a hőenergia nagyobb felhasználó-csoportokhoz (pl. városrészek) juttatható el, hőhordozó közeg segítségével;

 

elosztóvezeték: olyan vezeték, amely a gerincvezetékről lecsatlakozva kisebb felhasználó-csoportok hőigényének kielégítéséhez szükséges hőenergiát szállítja hőhordozó közeg segítségével;

 

bekötő vezeték: gerinc-, vagy elosztóvezetékekről lecsatlakozó olyan vezeték, amelyen keresztül egy hőfelhasználói közösség egy vagy több hővételezési pontjára juttatható el a hőenergia, hőhordozó közeg segítségével; a primer távvezeték hálózatnak az elosztóvezeték és a hőközpont primer hőátadó állomása közötti vezetékszakasza;

 

 

3.      fejezet:    A SZOLGÁLTATÓ

 

 

3.1.              A szolgáltató legfontosabb cégadatai

 

Cégnév:                       Dalkia Energia Energetikai Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Rövidített név:               Dalkia Energia Zrt.

Székhely:                     1117 Budapest, Budafoki út 91-93.

Cégjegyzékszám:         01-10-041986

Honlap:                        www.dalkia.hu

 

 

3.2.              A szolgáltató tevékenysége

 

A szolgáltató tevékenységi körébe tartozik a hőtermelés, hőenergia elosztása, hőtermelő, hőelosztó és hőfelhasználó berendezések létesítése, üzemeltetése, fenntartása, javítása és fejlesztése.

 

A szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik szolgáltatói tevékenységre, így kizárólagos joga és kötelezettsége a távhőszolgáltatás biztosítása a működési engedélyében meghatározott területen lévő közüzemi felhasználók részére. Ennek érdekében – az ÜSZ-ben meghatározottak szerint – biztosítja a közüzemi felhasználó távhőrendszerre csatlakozását és a közüzemi szerződésben meghatározottak, illetőleg a tőle elvárható módon és minőségben biztosítja a fűtés- és melegvíz-szolgáltatást.

 

A szolgáltató az ügyfelei részére biztosítja a távhőszolgáltatáshoz szükséges hőmennyiséget saját hőtermelés vagy a hőtermelővel kötött szerződések alapján.

 

A szolgáltató engedélyesként gondoskodik arról, hogy felhasználói részére biztonságos, folyamatos távhőszolgáltatás (fűtés- és melegvíz) álljon rendelkezésre és a szolgáltatói berendezések megfelelő műszaki állapotban legyenek. Minőségirányítási rendszere biztosítja, hogy a távhőszolgáltatás a vonatkozó előírások, szabályok, szabványok és a megfelelő biztonság figyelembevétele mellett működjön.

 

A szolgáltató legfontosabb feladatai:

 

·         a saját kezelésében lévő berendezések meghibásodásával, üzemeltetésével, felülvizsgálatával és korszerűsítésével kapcsolatos tevékenység ellátása, erre vonatkozó jelzések, bejelentések kivizsgálása, a felmerülő problémák megoldása;

·         a felhasználók tulajdonában lévő berendezések meghibásodásával, üzemeltetésével, felülvizsgálatával és korszerűsítésével kapcsolatos megrendelések, bejelentések fogadása;

·         a szolgáltatás teljesítésével és minőségével kapcsolatos bejelentések fogadása és intézése;

·         hibabejelentések fogadása, reklamációk felvétele, kivizsgálása és megoldása;

·         a felhasználók tájékoztatása a szolgáltatás-szüneteltetés és az újraindítás feltételeiről;

·         felhasználói rendszerek fűtéskorszerűsítésével kapcsolatos tanácsadás, ügyintézés és adatrögzítés.

 

 

3.3.              Minőségbiztosítás; a fogyasztói elégedettség felmérésrendszere

 

A szolgáltató arra törekszik, hogy a jogszabályokban meghatározott keretek és követelmények szerint a felhasználók igényeit teljes körűen kielégítse.

 

Ennek érdekében egy felhasználóbarát minőségbiztosítási rendszert épített ki, amely magában foglalja a vevők teljes körű tájékoztatását, környezetbarát technológiák alkalmazását, minősített munkakultúra bevezetését, a folyamatos – működési és műszaki – rendszerkorszerűsítést.

 

A minőségügyi rendszer kialakítása az üzleti folyamatok áttekinthetőségét és racionalizálását is eredményezi. A jól szabályozott és dokumentált folyamatok a hatékony munkavégzés feltételeit is megteremtik, egyben követik a fogyasztók elégedettségét és bizalmát.

 

A szolgáltató a minőségbiztosítási rendszerét az MSZ EN ISO 9001:2001. szabvány követelményeinek megfelelően alakította ki és tanúsíttatta egy független tanúsító szervezettel.

 

 

3.4.              A szolgáltató működési területe

 

A szolgáltató a jelen ÜSZ alapján Cegléd településen végez távhőszolgáltatási tevékenységet.

 

 

4.      fejezet:    A SZOLGÁLTATÁSOK

 

 

4.1.              A hőszolgáltatás minősége

 

A szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szerződésszerű teljesítéshez szükséges hőmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon.

 

Minden olyan épületben, ahol önálló hőközpont van, a fűtöttség mértéke – bizonyos feltételek megléte esetén – tetszőlegesen megválasztható.

 

Amennyiben egy hőközpont több épületet lát el, a helyiségek hőmérséklete 24 ºC felső határig tetszőlegesen választható meg, azonban az egy hőközpontról ellátott épületek tekintetében a felhasználók együttesen rendelkezhetnek.

 

A szolgáltató az egy hőközpontból ellátott felhasználói közösségek rendelkezésének megfelelően – a karbantartási időszakot kivéve – is teljesít fűtésszolgáltatást. Ez esetben a hőközpontból ellátott felhasználói közösség képviselője a szolgáltatóhoz írásban bejelenti igényét a szolgáltatás helye szerint illetékes ügyfélszolgálaton, vagy műszaki szervezeti egységnél. Az igénybejelentés alapján a Szolgáltató 12 órán belül biztosítja a szükséges hőenergiát.

 

A képviselő – akadályoztatása esetén – az igénybejelentését telefonon, a szolgáltató 06/80 201 198 ingyenesen hívható központi telefonszámán is megteheti. Ilyen esetben a szolgáltató – biztonsági okokból – telefonon visszahívja a megbízottat a megbízott által korábban megadott mobiltelefonszámon.

 

 

4.2.              A használati melegvíz-szolgáltatás minősége

 

Távhőszolgáltatás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete az épület csatlakozási pontjánál legalább 45 ºC ± 5 ºC legyen.

 

A szolgáltató a megadott hőfokú melegvíz-szolgáltatást csak a megfelelő állapotú és műszaki színvonalú felhasználói rendszer esetében tudja biztosítani.

 

Megfelelő a kiépítettség:

·         ha az alap- és felszálló vezetékek is cirkulációs hálózattal vannak ellátva és rendeltetésszerűen működnek;

·         a használati melegvíz és cirkulációs hálózat teljes mértékben folyamatos hőszigeteléssel biztosított.

 

 

4.3.              Garantált szolgáltatás

 

Garantált szolgáltatás esetében a szolgáltató legalább olyan mennyiségű hőenergiát juttat el a teljesítési helyre, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete fűtési és pótfűtési időszakban naponta 8-20 óra között az MSZ-04-140-2:1991 építésügyi ágazati szabvány szerint biztosítható legyen. Például:

 

·         előszobában, konyhában, WC-ben:                               + 16 ºC;

·         hallban, lakószobában, irodában:                                   + 20 ºC

·         mosdóhelyiségekben, fürdőszobában:                            + 24 ºC

·         közös használatra szolgáló helyiségekben:                    + 12 ºC

 

A 22-05 óra közötti időben – ellentétes rendelkezés hiányában – az előírt átlag hőfok legfeljebb 3 ºC-kal csökkentésre kerülhet.

 

A szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét arra, hogy a felhasználó köteles a felhasználói rendszerének és berendezéseinek a működésükhöz szükséges megfelelő műszaki minőségét fenntartani.

 

A fűtés indításának illetve leállításának igényét – amennyiben az eltér a fűtési idénytől – a hőközpontból ellátott felhasználói közösség képviselője a szolgáltatóhoz írásban köteles bejelenteni a szolgáltatás helye szerinti ügyfélszolgálatnak. A bejelentés alapján a Szolgáltató 12 órán belül elindítja illetve leállítja a hőenergia-ellátást.

 

 

5.      fejezet:    FELHASZNÁLÓI IGÉNYBEJELENTÉS

 

 

5.1.              Előzetes igénybejelentés, előzetes tájékoztatás

 

Távhőt vételezni kívánó új, vagy többletteljesítményt igénylő meglevő felhasználói hely tulajdonosa, a felhasználói hely létrehozásában, vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető, illetve megbízottja (tervező, kivitelező) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet.

 

A szolgáltató köteles az előzetes tájékoztatásnak eleget tenni és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

 

A szolgáltatói előzetes tájékoztatás tartalmazza az érdekelt kérelmében előadott és ahhoz mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével a szükséges műszaki-gazdasági követelményeket, az esetleg fizetendő csatlakozási díj összegét, az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségességét és az eljárás módját, valamint a tervező kérésére a felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez szükséges adatokat. Az egyeztetésekért díj nem számítható fel.

 

 

5.2.              Igénybejelentés a felhasználó részéről

 

A távhőszolgáltatásra, illetőleg többletteljesítményre vonatkozó felhasználói igényt a szolgáltatói, illetve a felhasználói berendezés tervezésének megkezdése előtt, a felhasználónak a szolgáltatóhoz be kell jelentenie. Bővítés esetén a meglévő és a tervezett csúcshőigényt is meg kell adni.

 

Új hőigény esetén, ha a beruházás lebonyolítását nem a felhasználó végzi, az igény bejelentést a beruházó, vagy a beruházást lebonyolító szerv is megteheti.

 

Az igénybejelentést az 1/A. számú melléklet szerinti igénybejelentőn kell írásban benyújtani, csatolva az ott meghatározott mellékleteket. Az igénybejelentőt a lakossági igénylőnek aláírásával, egyéb igénylőnek cégszerű aláírásával kell ellátnia.

 

 

5.3.              Csatlakozási ajánlat

 

A konkrét igénybejelentésre a szolgáltató 30 napon belül csatlakozási ajánlattal (lásd: 1/B. számú melléklet) köteles válaszolni.

 

A csatlakozási ajánlat tartalma:

 

·         a felhasználói igénybejelentés adatai;

·         a csatlakozási pont megjelölése;

·         egyes engedélyek, hozzájárulások szükségessége és eljárási módjaik;

·         a csatlakozás, illetve a szolgáltatás műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételei (a csatlakozási díj összege, a szükséges létesítmények finanszírozási feltételei, a szolgáltatás díjára vonatkozó jogszabály megjelölése);

·         megegyezésen alapuló egyedi feltételek;

·         időpont, ameddig a szolgáltató az ajánlatban foglaltakhoz kötve van.

 

A csatlakozási ajánlat részét képezi a csatlakozási díjra vonatkozó megállapodás (lásd: 1/C. számú melléklet), amely a felek jogi kötelezettségvállalását fejezi ki arra vonatkozóan, hogy a szükséges létesítmények elkészülte után a helyre vonatkozóan a távhőszolgáltatási közüzemi szerződést egymás között létrehozzák.

 

A csatlakozási díjra vonatkozó megállapodás lényeges tartalmi elemei:

 

·         a csatlakozási díj összege, fizetésének határideje és módja;

·         a szolgáltatói rendszer létesítése, átalakítása (fejlesztése) befejezésének határideje;

·         hőteljesítmény-lekötésre vonatkozó felhasználói igény;

·         lekötött, de igénybe nem vett hőteljesítményre vonatkozó megállapodás;

·         a közüzemi szerződés megkötésétől való elállás esetére irányadó eljárás.

 

 

5.4.              A csatlakozási díj

 

5.4.1.        Csatlakozási díj mértéke

 

A Tszt. rendelkezéseivel összhangban az új, vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező hely tulajdonosától a szolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre – a közművagyon tulajdonosától átruházott hatáskörben – csatlakozási díjat kérhet.

 

A csatlakozási díj magában foglalja annak a fejlesztési költségnek a benyújtott távhőigénnyel arányos részét is, amelyet a szolgáltató a távhőtermelőnek fizetett, valamint a szolgáltatói berendezések közé tartozó, a hő elszámolására alkalmas hőmennyiségmérő felszerelésének költségeit is.

 

Nem tartalmazza a csatlakozási díj az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségeit, valamint a felhasználó ellátásához szükséges felhasználói vezeték-hálózat, hőközpont építési költségeit.

 

5.4.2.        A csatlakozási díj megfizetése

 

A csatlakozási díjat a szolgáltató elkülönített számlájára kell átutalással teljesíteni.

 

Ha a felhasználó az igénybejelentésében nagyobb hőteljesítményt jelentett be, mint amennyit a közüzemi szerződésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hőteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött hőteljesítmény fenntartására. Erre nézve a közüzemi szerződésben a felhasználó nyilatkozni köteles.

 

Csatlakozási díjat elengedni, csatlakozási díjfizetés nélkül városi rendszerre csatlakozni csak a közművagyon tulajdonosának engedélyével lehet, ha a csatlakozni szándékozó a szolgáltató helyett, de annak előírásait betartva maga építi ki a szükséges berendezéseket, vezetékeket, mérőket.

 

5.4.3.        A csatlakozási díj felhasználása

 

A szolgáltató a csatlakozási díjat elkülönített számlán köteles kezelni, azt kizárólag a távhőrendszer fejlesztésére fordíthatja.

 

 

5.5.              A csatlakozási ajánlat elfogadása

 

Az igénylő a csatlakozási ajánlati kötöttség idején belül írásban közölheti a szolgáltatóval módosítási igényét, ami az ajánlati kötöttség határidejét módosítja.

 

A felek közötti jogviszony a csatlakozási ajánlat elfogadása eredményeként megkötött csatlakozási díjra vonatkozó megállapodás aláírásával és szolgáltató részére történő megküldéssel jön létre.

 

A megállapodás felmondása esetén a felmondó fél viseli a meghiúsulás miatt a másik fél addig felmerült költségeit és a lekötött hőteljesítmény rendelkezésre tartásából eredő kárát, amely a tárgyévben esedékes lett volna.

 

Az igénybejelentésre és csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések nem érintik azokat a felhasználókat, akik a távhőszolgáltatásba már bekapcsolt helyek tulajdonosváltozása miatt váltak új felhasználókká, feltéve, hogy a felhasználói helyen díjhátralék nincs és többletteljesítmény igényük nincs.

 

 

 

 

5.6.              Új felhasználói helyek létesítése

 

5.6.1.        Általános feltételek

 

Új felhasználói hely csak a Tszt. és a szolgáltató tervezési irányelvei és műszaki előírásai alapján létesíthető. Eltérő megállapodás hiányában a szolgáltatói berendezések létesítése a szolgáltató, a felhasználói berendezések létesítése a felhasználó feladata.

 

Eltérő megállapodás hiányában a bekötővezeték tulajdonjoga a telekhatárig terjed, függetlenül attól, hogy a létesítés költségeit részben, vagy egészben a felhasználó fedezte-e.

 

Ha a felhasználói berendezés létesítéséhez valamely engedély vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ide értve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentő köteles megszerezni.

 

Szolgáltatói berendezést csak a szolgáltató létesíthet saját, vagy a csatlakozni szándékozó által erre a célra átadott pénzeszközből. A létesítésre átadott pénzeszköz felhasználását az igénybejelentő és a szolgáltató külön szerződésben köteles rögzíteni.

 

A felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot, más felhasználó távhővételezését, illetőleg a szolgáltató üzemelését nem veszélyeztetheti.

 

A szolgáltatói berendezést a felhasználói berendezéssel csak a szolgáltató kapcsolhatja össze.

 

5.6.2.        Műszaki feltételek

 

Új felhasználói hely a távhőrendszerre felhasználói hőközponttal csatlakozhat. A felhasználói hőközpont és bekötővezeték kiviteli tervének elkészítéséhez a szolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

 

A lehetséges csatlakozási pont helyét és a felhasználói csatlakozás módját a szolgáltató – a távhőrendszer adottságainak figyelembevételével – az érvényes műszaki előírások, a vonatkozó jogszabályok és a felhasználóval történő megállapodás alapján határozza meg.

 

A távhőrendszerre való csatlakoztatás műszaki engedélyezéséhez csatlakozni kívánó felhasználó által csatolandó iratok.

 

·         az önkormányzat által elfogadott részletes rendezési terv;

·         műszaki dokumentáció;

·         egy évnél nem régebbi építési engedély;

·         szakhatósági engedélyek.

 

A munka befejeztével a kivitelező köteles nyomáspróbát és tömörségi vizsgálatot végezni, továbbá köteles bemutatni a beépített berendezések műbizonylatát is.

 

A szolgáltató a bekapcsoláshoz köteles a felhasználó költségére a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiségmérőket a felhasználói és a szolgáltatói hőközpontban, valamint – felhasználói igény szerint – a hőfogadó állomáson felszerelni.

 

5.6.3.        Jogi és pénzügyi feltételek

 

Új felhasználói hely létesítéséhez történő hozzájárulás pénzügyi feltétele: a megállapított csatlakozási díj (hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése, kivéve az 5.4.2. pont harmadik bekezdésében foglalt esetet.

 

Új felhasználói hely létesítéséhez történő hozzájárulás jogi feltétele: a hőszolgáltatási szerződés megkötése.

 

 

 

 

5.7.              Meglévő felhasználó növekvő távhőigényének kielégítése

 

Meglévő fogyasztási hely felhasználója a tárgyévet megelőző év május 31. napáig évente egyszer meghatározhatja a lekötött hőteljesítményét, ami szerződésmódosításnak minősül.

 

A hőteljesítmény-növelési igény beérkezése esetén a szolgáltató köteles műszaki vizsgálatot végezni, az igény kielégítését megelőzően. Amennyiben a szolgáltatói vagy felhasználói berendezés műszaki állapota nem teszi lehetővé a megnövekedett hőteljesítmény-igény teljesítését, erről a felhasználót írásban értesíteni kell az okok megjelölésével.

 

Egyebekben az új felhasználási hely létesítésére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

 

 

5.8.              Lakóépület fűtési hálózatának átalakítására vonatkozó szabályok

 

5.8.1.        Hagyományos, kétcsöves fűtési rendszer

 

·         a radiátor típusának megváltoztatása a felhasználó saját felelősségére történhet;

·         radiátorbővítés csak lakásonkénti mérés esetén lehetséges;

·         radiátorszelep-csere esetén a szolgáltató javasol szelep-típust;

·         termosztatikus radiátorszelepek alkalmazása javasolt;

·         felszálló és leágazás pótlólagos kiépítése csak bemutatott terv alapján lehetséges;

·         a légtelenítési rendszer módosítása nem, vagy csak szolgáltatói beleegyezéssel végezhető;

·         költségosztó felszerelése javasolt, de csak az egy hőközpontról ellátott valamennyi épületrész összes hőleadójának szabályozhatósága és azonos típussal történő ellátása esetén, a felhasználói közösség döntése alapján lehetséges.

 

5.8.2.        Egycsöves, átkötőszakaszos fűtési rendszer

 

·         a radiátor típusának megváltoztatása nem megengedett;

·         radiátorbővítés nem megengedhető;

·         az átkötőszakasz megszüntetése nem engedélyezhető;

·         radiátorszelep típusának megváltoztatása nem megengedhető;

·         bővítés csak hőfogadó osztó-gyűjtőről oldható meg;

·         a légtelenítő nem, vagy csak szolgáltatói ellenőrzéssel alakítható át;

·         költségosztó felszerelése javasolt, de csak az egy hőközpontról ellátott valamennyi épületrész összes hőleadójának szabályozhatósága és azonos típussal történő ellátása esetén, a társasházközösség valamennyi tagjának beleegyezése alapján lehetséges;

·         javasolt a kisellenállású termosztatikus radiátorszelepek alkalmazása fordulatszám-szabályozású keringető szivattyú beépítése mellett, és a radiátoronkénti légtelenítés megoldása.

 

5.8.3.        Egycsöves, átfolyós fűtési rendszer

 

·         a radiátor típusának megváltoztatása nem megengedett;

·         a rendszer átkötőszakaszossá történő átalakítása kívánatos, ami alapján a szelepes, költségosztós elszámolás megoldható.

 

5.8.4.        Közös szabályok

 

·         fürdőszobai radiátorok eseti elbírálás alapján cserélhetők;

·         az acéllemez anyagú radiátorok helyett a fürdőszobákban RADAL, vagy más alumínium fűtőtestek ajánlottak, amennyiben az épület RADAL radiátorokkal van szerelve.

 

 

6.      fejezet:    SZERZŐDÉSEK

 

 

6.1.              A közüzemi szerződésekről általában

 

Közüzemi szolgáltatásnak minősül a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § l) pontja szerint a villamos energia-, a gáz-, a hő-, a víz-, a szennyvíz-, a hulladékkezelési, a köztisztasági és a közcélú távbeszélő szolgáltatás.

 

A közüzemi szolgáltatások alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv 387-388. §-ai állapítják meg. Ezek szerint a közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni.

 

A szolgáltatót a lakossági felhasználóval szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyéb felhasználó tekintetében a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség nem terheli.

 

Az általános közüzemi szerződés újonnan létesülő lakóépület esetében már a távhőszolgáltatás megkezdését megelőzően megkötésre kerül, és kizárólag hőmennyiségmérésen alapuló díjfizetésre vonatkozhat.

 

A felhasználó vagy a többi felhasználók érdekében a törvény – meghatározott feltételek esetén – lehetővé teszi az általános közüzemi szerződés megkötésének megtagadását is.

 

Amennyiben egy mérőhelyről több felhasználó ellátása történik (épület, vagy lépcsőház) az általános közüzemi szerződést a felhasználók közösségének megbízottja írja alá, egyéb esetben az épületrész tulajdonosa, vagy annak meghatalmazottja.

 

 

6.2.              A szerződés létrejötte

 

A szolgáltató a szerződéskötés kezdeményezésének kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a szerződési ajánlatát (szerződéstervezetet) elkészíteni és a másik félnek átadni, vagy megküldeni.

 

A szolgáltató a felhasználó részére szerződési ajánlatot küld, de a szerződés végleges tartalmát felek – egyeztetések alapján – együttesen határozzák meg.

 

Ha a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényről a szolgáltató 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben az ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

 

Ha a felhasználó a szerződés tervezetet véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. Ez esetben a szolgáltató a kézhezvételtől számított 15 napon belül egyeztetést köteles kezdeményezni. A szerződés – az eredményes egyeztetést követő – együttes aláírással jön létre.

 

A szolgáltató a szerződési ajánlatát azzal köteles megküldeni a felhasználónak/díjfizetőnek, hogy az aláírt szerződést 30 napon belül kell a szolgáltató részére visszaküldeni.

 

Ha az igénybejelentő a szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem küldi vissza a szolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a szolgáltató a szerződést elfogadottnak tekinti.

 

Ha az egyedi közüzemi szerződés tartalmában a szerződő felek nem tudnak megállapodni, akkor felhasználó írásbeli kérésére a szolgáltató az általános szerződési feltételeknek és a jelen ÜSZ-nek megfelelően köteles távhőt szolgáltatni.

 

Amennyiben a szerződés érvényességi ideje alatt a távhőszolgáltatási tevékenység jogi szabályozása, illetőleg az áralkalmazás jogszabályi feltételei megváltoznak, a szerződésnek a változással érintett részei helyébe – a felhasználó írásbeli értesítése mellett – az új jogszabályi rendelkezések lépnek.

 

Az általános közüzemi szerződés létrejön a szolgáltatásnak az épületrész tulajdonosa, bérlője, használója által történő igénybevétellel is.

 

 

6.3.              Időbeli hatály

 

Az általános közüzemi szerződés a törvény szerint határozatlan időre, az egyedi közüzemi szerződés 5 éves határozott időre szól, ettől eltérő érvényességet a szerződésben kell rögzíteni.

 

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jelen ÜSZ hatálybalépésekor meglévő, távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig érvényben vannak.

 

 

6.4.              Szerződésmódosítás

 

Az általános közüzemi szerződés módosítására csak írásban, a felhasználói közösség részéről megbízott által aláírva kerülhet sor. A módosítást bármelyik fél a soron következő fűtési időszakot megelőző 60 nappal, írásban kezdeményezheti, hatályba lépése azonban a szerződés írásbeli módosításától kezdődik. Ha a bejelentés hiányos, a hiány pótlásáig a felosztás módja a korábbi felosztás alapján fog elkészülni. A mért hő felosztási és elszámolási módját a felhasználói közösség egy fűtési időszakon belül nem módosíthatja.

 

A felhasználó/díjfizető személyében bekövetkezett változást mind a régi, mind az új felhasználó (igénybevevő) – igazolható módon – köteles a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni.

 

A bejelentéshez be kell mutatni a bérleti, adásvételi vagy csereszerződést, illetve közjegyzői jogerős végzést, árverési jegyzőkönyvet, továbbá a távhőszolgáltatás mérésére szolgáló mérőberendezések beazonosítási adatait és az elszámolásához szükséges mérőállás-adatokat.

 

Amennyiben a változás bejelentése a hónap 25. napjáig megtörténik, úgy a bejelentés hónapját követő hónaptól, egyéb esetben a bejelentés hónapját követő második hónaptól köteles a szolgáltató a felhasználóval/díjfizetővel elszámolni a 7.3. pontban, illetve a közüzemi szerződésben rögzített módon.

 

Amennyiben a felhasználói változás bejelentésére számottevő késedelemmel kerül sor, vagy az más formában jut a szolgáltató tudomására, a távhőszolgáltatás díját a bejelentés (tudomásra jutás) napjáig a régi, azt követően az új felhasználó/ díjfizető terhére kell elszámolni.

 

Ha az épületrész távhőszolgáltatást igénybe vevő díjfizetője a változást elmulasztja a szolgáltatónak bejelenteni, és a távhőszolgáltatás díját sem fizeti – ha a díjfizető nem azonos az épület (épületrész) tulajdonosával – a szabályozatlan vételezés felemelt díját mindaddig az épület, épületrész tulajdonosa köteles megfizetni, ameddig a régi, vagy új felhasználó (igénybevevő) a bejelentési kötelezettségének eleget nem tesz.

 

Felek a hatályban lévő szerződést a következő naptári évre vonatkozóan módosíthatják, a tárgyévet megelőző év szeptember 1. napjáig.

 

A vételezés átmeneti szüneteltetése esetén a fogyasztó nem mentesül az alapdíj fizetési kötelezettség teljesítése alól, tekintettel arra, hogy az alapdíj éves díj és független a tényleges fogyasztás mértékétől.

 

 

 

 

 

6.5.              A közüzemi szerződések tartalmi követelményei

 

A közüzemi szerződések kötelező tartalmi elemeit a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. Rendelet 3. sz. mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 9. és 10. pontjai határozzák meg.

 

Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre szól.

 

Az általános közüzemi szerződés mellékletét képezi a Díjfizetői megállapodás, ami a távhőszolgáltatás díjának megfizetéséről rendelkezik. (lásd: 3. számú melléklet)

 

 

A szerződési ajánlatok kötelező tartalmi elemeit részben jogszabály, részben jelen ÜSZ határozza meg. Ezekről az egyeztetések során lemondani nem lehet.

 

A szerződés lényeges tartalmi elemei:

 

·         az alapdíj meghatározásánál figyelembe vehető fűtött légtérfogat, amelyet a szerződés megkötésekor az épület hőteljesítmény-igényére tekintettel a szolgáltató határoz meg a korábbi hőadatok alapján, később a felhasználó maga köti le a legnagyobb igénybe vehető teljesítményt;

·         mérés szerinti elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérő-kör adatai;

·         a díjmegfizetés módja, díjmegosztás esetén a felosztás és költségviselés módja.

 

A szerződési ajánlatok egyéb tekintetben módosíthatók, azonban a szolgáltató egységes elszámolási és számlázási rendjétől eltérő szerződési kitétel csak különösen indokolt esetben, a szolgáltató képviselője jóváhagyásával lehetséges.

 

 

6.6.              Közüzemi szerződések típusai

 

A közüzemi szerződés a törvény szerint lehet általános és egyedi. Az általános közüzemi szerződést a lakossági felhasználóval, az egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználóval köti a szolgáltató.

 

6.6.1.        Általános közüzemi szerződés

 

Hőközponti vagy hőfogadói mérés esetén

 

A szolgáltató a felhasználói hőközpontokban és a szolgáltatói hőközpontokhoz tartozó hőfogadókban méri és számolja el a szolgáltatott fűtési hőt. A hőfogadói hőmennyiségmérő a hőközponti mérő költségosztójának minősül, kivéve ha a szolgáltatás helye szerinti önkormányzat helyi rendelete vagy a koncessziós szerződés másként nem rendelkezik.

 

A szolgáltatott és mért fűtési hő költségeinek megosztásának módját a felhasználói közösségek határozzák meg, képviselőjük azt –módosítás esetén- minden évben a fűtési időszakot megelőzően köteles szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Ilyen döntés hiányában a fűtési célú hő díjának szétosztása légtérarányosan történik..

 

 

A költségosztó alapján történő felosztás feltételeit a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. Rendelet 3. sz. mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 19. pontja határozza meg.

 

Mérés szerinti távhőszolgáltatásról átalány szerinti szolgáltatásra visszatérni nem lehet.

 

A döntés meghozatalának szabályszerűségét a jegyzőkönyvvel és mellékleteként csatolt jelenléti ívvel kell igazolni. A meghatalmazást, amennyiben a képviselő nem minősül szervezeti képviselőnek,  két tanú előtt aláírt okmánnyal kell igazolni.

 

A közgyűlésnek döntenie kell a szerződés tartalmi elemeiről, arról, hogy a mérőeszköz leolvasásnál képviselőjük részt kíván-e venni, továbbá döntenie kell az elszámolás, a díjfelosztás és megfizetés módjáról.

 

Amennyiben a lakások tulajdonosai a díjfizetők, a közgyűlésnek ki kell mondani azt, hogy a „díjfizetők a szolgáltató által havonta megküldött számlát közvetlenül kötelesek kiegyenlíteni, valamint a nem fizetésből eredő következményeket vállalni”.

 

Az egy szolgáltatói hőközponthoz tartozó ellátott épületek képviselőinek meg kell jelölni maguk közül egy személyt, aki a szolgáltatás szabályzására vonatkozó kérdésekben intézkedni jogosult. Feladatai:

 

·         a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időtartamára vonatkozó igények jelzése;

·         a szolgáltatás minőségére vonatkozó igények jelzése;

·         az alapdíj meghatározásánál figyelembe vehető fűtött légtérfogat hiteles adatainak felmérése;

·         a mérés szerinti elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérő-kör adatainak megadása;

·         a felosztás és költségviselés módja.

 

A felhasználói szerződés a felhasználói közösséggel, a Díjfizetői megállapodás az egyes épületrészek (lakások) tulajdonosaival (vagy bejelentett felhasználóival) jön létre. A távhőszolgáltatási díjak számlázása az egyes épületrészek tulajdonosai (vagy bejelentett felhasználói pl. bérlő, használó, stb.) részére történik. A díjfizetési kötelezettség a szolgáltatás igénybevételével is létrejön, a szolgáltatás ellenértékét a díjfizetők kötelesek kiegyenlíteni. A díjfizető személyében bekövetkezett változás szerződésmódosítást nem eredményez.

 

Épületrészenkénti mérés esetén

 

Ha a távfűtött épület valamennyi épületrészében (lakásokban) a hő egyedi hőmennyiségmérővel mérhető, a felhasználó saját maga határozhatja meg a szolgáltatás idejét, mértékét.

 

Az egyéni hőmennyiségmérők beszerelése, hitelesítése, javítása a tulajdonos kötelezettsége.

 

Épületenkénti mérés szerint elszámoló lakossági felhasználók általános közüzemi szerződését az 5. számú melléklet tartalmazza.

 

6.6.2.        Egyedi közüzemi szerződés

 

A nem lakóépületben vagy vegyes célra használt ingatlanok távhőszolgáltatására vonatkozóan az egyéb felhasználó valamint a szolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

 

Az egyedi közüzemi szerződés határozott időre – legalább 5 évre – szól, ettől eltérő időtartamot a szerződésben kell rögzíteni.

 

A szerződés megkötésének feltételei:

 

·         a közüzemi szerződés megkötését indokoló körülményt a felhasználó vagy a helyiség tulajdonosa a szolgáltató részére jelezze;

·         a helyiség feletti rendelkezési jogosultság hitelt érdemlően igazolt legyen (adásvételi vagy bérleti szerződés bemutatása, a jogosultságot igazoló dokumentum rendelkezésre bocsátása);

·         a felhasználó egyértelmű beazonosításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása.

 

Az egyedi közüzemi szerződés típusát meghatározza, hogy a fűtési hőenergiát vételező felhasználó saját hőközponttal rendelkezik-e (üzemi díjas), vagy a hő a felhasználói helyen egyedi hőmennyiségmérővel mérhető.

 

Utóbbi csoportba tartozó egyedi felhasználó a vételezett fűtési hőenergiát egyedi mérés szerint elszámoló felhasználók szerződését köti a szolgáltatóval.

 

Üzemi díjas felhasználónak minősül az épület, létesítmény, ingatlan tulajdonosa, kezelője, önkormányzati tulajdon bérlője, aki saját hőközponttal rendelkezik. (lásd: 6. számú melléklet)

 

 

 

 

6.7.              Szerződésszegés

 

6.7.1.        Szerződésszegés a szolgáltató részéről

 

A szolgáltató szerződésszegő magatartásának eseteit a Tszt. 49. § (1) bekezdése az alábbiak szerint

sorolja fel:

 

a)             a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

b)             a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c)             a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d)             a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az ÜSZ-ben vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e)             felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41. §-aiban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza;

f)               a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

 

A szolgáltató szerződésszegése esetén alkalmazható szankciókat a Tszt. 50-51. §-i rögzítik.

 

E szerint az a)-d) és f) pontok esetében kötbérfizetés, e) pontban foglalt esetben alapdíj-visszatérítés kötelezettsége terheli szolgáltatót az ellátás helye szerinti önkormányzatával kötött koncessziós szerződés, vagy a távhőszolgáltatásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerint.

 

6.7.2.        Szerződésszegés a felhasználók, díjfizetők részéről

 

A felhasználó, illetőleg a díjfizető részéről szerződésszegésnek minősülő magatartásokat a Tszt. 49. § (2) bekezdése határozza meg, míg az alkalmazható szankciókat a Tszt. 50-51. §-ai rögzítik.

 

A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

 

a)             a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b)             a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

c)             a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy – amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított – ezek sérülését, illetve hiányát a szolgáltatónak nem jelenti be;

d)             a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével – ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is – távhőt vételez;

e)             a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;

f)               a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

g)             a távhő vételezését nem a Tszt. 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.

 

Az a), c)-d) és f)-g) pontokban meghatározott szerződésszegés esetén pótdíjfizetés terheli a szerződésszegőt, míg a b) pontban meghatározott esetben a távhőszolgáltatás felfüggesztésre, illetőleg a közüzemi szerződés felmondásra kerül.

 

 

6.8.              A szolgáltatás felfüggesztése

 

Többszintes lakóépület egy lakásának, vagy az egész épületnek a fűtés- és melegvíz szolgáltatása megszűntetésének módjait a Tszt., a Közüzemi Szabályzat, valamint a szolgáltatás helye szerinti önkormányzat rendeletben szabályozza.

 

Épületrész szolgáltatásból történő ideiglenes vagy végleges kikapcsolására vonatkozóan a felhasználó/ felhasználói közösség jogosult döntést hozni, egyidejűleg a több épületrészre vonatkozó szolgáltatási paraméter és elszámolási feltételek meghatározásával.

 

Ha a felhasználó/díjfizető a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó szerződés szerinti távhővételezését zavarja, vagy veszélyezteti, a szolgáltató a szolgáltatást felfüggesztheti (kizárhatja).

 

Ha a felhasználó/díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a szolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni.

 

Ha a távhőszolgáltatás díját a felhasználó/díjfizető az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizeti meg a szolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja, és a felhasználót a távhőszolgáltatásból kikapcsolhatja.

 

A Szolgáltató 60 nap elteltével – a felhasználói átvételt igazoló módon – értesítést küld a felhasználónak arról, hogy – az esedékességtől számított három hónap elteltével – mely napra mondja fel a közüzemi szerződést és kapcsolja ki a felhasználót a szolgáltatásból.

 

Amennyiben az értesítésben megjelölt határnapig a felhasználó fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a határnapon a felhasználó közüzemi szerződése megszűnik, a távhőszolgáltatásból kikapcsolásra kerül.

 

A kikapcsolást és a közüzemi szerződés megszűnését követően a további távhőszolgáltatás feltétele sorrendben a behajtással kapcsolatos költségek, a késedelmi kamat és az összes lejárt díjhátralék kiegyenlítése és új távhőszolgáltatási közüzemi szerződés megkötése.

 

Díjhátralék késedelmes megfizetése miatti szolgáltatás felfüggesztés (kizárás) esetén legalább kettő dolgozónak – egy fő vezető és egy fő szerelő – kell együttesen eljárni.

 

A szolgáltatás megszüntetésekor a felhasználóval hátraléka nagyságáról az eljáró dolgozók nem vitatkozhatnak, engedményt nem adhatnak.

 

A felhasználó helyszíni díjmegfizetése esetén a szolgáltatás felfüggesztésére nem kerül sor.

 

Amennyiben a felhasználó vállalja a díjhátralék megfizetését, azonban előtte a hátralék-egyenleg egyeztetését kéri, úgy a jelenlévő dolgozók az ügyfélszolgálathoz történő elszállításában közreműködhetnek.

 

Egyéb esetben a szolgáltatás megszüntetésétől csak akkor lehet eltekinteni, ha a felhasználó hitelt érdemlő okmányokkal – befizetési csekk, terhelési értesítő és bevételi pénztárbizonylat – tudja igazolni, hogy tartozását időközben rendezte, vagy érvényes részletfizetési megállapodással rendelkezik.

 

A kizárás vagy visszakötés után a szerelő köteles a tevékenységgel járó esetleges rendellenességeket (pl. vízfolyás, légtelenítés, csöpögés) elhárítani.

 

Amennyiben a kikötést követően hátralékos felhasználó rendezi tartozását és kifizeti a ki- és visszakötés díját, a visszakötést két (2) munkanapon belül el kell végezni.

 

 

6.9.              A közüzemi szerződés felmondása

 

A szolgáltató a közüzemi szerződést csak meghatározott esetekben mondhatja fel.

 

Törvény biztosítja, hogy a lakossági felhasználók közössége az általános közüzemi szerződést – meghatározott feltételek fennállása esetén – 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

 

Az általános közüzemi szerződés felhasználó általi felmondásának feltételeit a Tszt. 38. §-a, és a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. Rendelet 3. sz. mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 27. pontja határozzák meg.

 

Egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott – rendelkezés hiányában 6 hónapos – felmondási idővel mondhatja fel. A közüzemi szerződés felmondása csak fűtési időszak utolsó napjára szólhat.

 

A szerződés felmondását szolgáltató írásban igazolja vissza, amelyben tájékoztatja a felhasználót a felmondásból eredő műszaki és pénzügyi kötelezettségekről is.

 

Amennyiben a felhasználó több önálló ingatlant ellátó hőközpontból kapja a hőenergiát, a szerződés felmondásának jogát mind a hőközpont elhelyezésére szolgáló, mind a kapcsolt épületek felhasználói közössége – képviselője útján – csak együttesen gyakorolhatja.

 

 

6.10.           A szolgáltatások biztosításához szükséges egyéb szerződések

 

6.10.1.    Energiabeszállítói szerződések

 

Amennyiben a szolgáltató nem azonos a hőtermelővel, a távhőszolgáltatás zavartalan és biztonságos ellátása érdekében – a Tszt. 34. § (2) bekezdésével összhangban – a szolgáltató hosszú távú és éves hőenergia-vásárlási szerződéseket köteles kötni.

 

Amennyiben a szolgáltató azonos a hőtermelővel, tüzelőanyag beszállítói szerződést köthet.

 

6.10.2.     Használati melegvíz előállításához szükséges hidegvizet biztosító szerződések

 

A szolgáltató ellátási területén egyaránt megtalálható a vízfelmelegítési-szolgáltatás és a melegvíz-szolgáltatás is.

 

A vízfelmelegítési-szolgáltatás esetén nem a szolgáltató felelősségi körébe tartozik a közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátása, arra a felhasználók, felhasználói közösségek kötnek szerződést a vízi közműszolgáltatóval.

 

A használati melegvíz-szolgáltatás esetén a szükséges víz lehet hidegvíz és lehet termálvíz is.

 

A közműves hidegvíz felmelegítésével biztosított használati melegvízhez szükséges ivóvíz vásárlására a szolgáltató és a vízszolgáltató egyrészt közüzemi szolgáltatási szerződést köt, másrészt megállapodásban felvállalhatja a vásárolt ivóvíz víz- és csatorna díjának közvetlenül felhasználók/díjfizetők részére hatósági áron történő továbbszámlázását.

 

 

7.      fejezet: DÍJAZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

 

 

7.1.              Általános szabályok

 

A Tszt. rendelkezései szerint csak a távhőszolgáltatás csatlakozási díja és a lakossági távhőszolgáltatás díja hatósági áras szolgáltatás.

 

A lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjainak megállapítását és az áralkalmazás feltételeit – az ártörvényben foglaltak alapján – az árhatóságként is működő szolgáltatás helye szerinti önkormányzat rendeletben határozza meg.

 

A nem lakossági fogyasztókkal (közületek, intézmények) szemben a szolgáltatás helye szerinti önkormányzattal, hőtermelővel szerződésben meghatározott szolgáltatási díjat kell érvényesíteni.

 

A szolgáltató a rendszeres számlázási tevékenységekor a távhőszolgáltatás árát a számlázáskor hatályban lévő díjtételek, valamint a szerződésben foglaltak alapján határozza meg, amely díjtételekre külön kerül felszámításra a mindenkori áfa összege.

 

Az önkormányzati rendeletekben meghatározott érvényes árak alkalmazása külön szerződésmódosítást nem igényel, azokat a szolgáltató a hatályba lépést követően köteles alkalmazni, de a felhasználót értesíti az árváltozás tényéről.

 

Amennyiben a hatósági áremelés hatályba lépése után tervezett első leolvasás a felhasználónak felróható okból kétszeri kísérlettel nem hajtható végre, vagy írásbeli felhasználói bejelentésből nem állapítható meg a számlázás alapjául szolgáló mérőállás, a számlázásnál az árváltozás hónapjának utolsó napjával mint osztónappal lehet az árváltozást megelőző és követő leolvasási adatok különbségét áralkalmazás szempontjából időarányosan megosztani.

 

 

7.2.              A távhőszolgáltatás díjtételei

 

A távhőszolgáltatás (hő és használati melegvíz) díja kéttarifás: alapdíjból és hődíjból áll.

 

A szolgáltató által kiszámlázott használati melegvíz készítéséhez felhasznált víz- és csatornahasználati díj megegyezik az ellátási terület szerinti illetékes vízszolgáltató által alkalmazott díjtételekkel.

 

7.2.1.        Alapdíj

 

Az alapdíj éves díj, amelynek 1/12-ed része havonta, a kiállított és kézbesített számla alapján a tárgyhónap utolsó napjáig fizetendő. Ettől a szolgáltatás helye szerint illetékes önkormányzat rendeletben eltérő szabályokat állapíthat meg.

 

Az alapdíjat a fűtés szempontjából figyelembe vehető helyiségek légtérfogata (lm³) után, üzemi díjas felhasználónál a lekötött legnagyobb teljesítmény után kell megfizetni.

 

7.2.2.        Fűtési Hődíj

 

A szolgáltatott illetőleg a vételezett hőmennyiség elszámolásának alapja a szolgáltató tulajdonában lévő – felhasználói hőközpontokba, szolgáltatói hőközpontokhoz tartozó hőfogadóba – primer oldalon beépített hiteles hőmennyiségmérő állása, ha az önkormányzat rendelete másképp nem rendelkezik.

 

A hődíj számlázása és megfizetése a külön-külön épületrészenként történik. Az épületrészek tulajdonosai – díjfizetők – kötelesek a díjak kiegyenlítésére.

 

A hőmennyiségmérők a fűtési időszakban, havonként – a hónap 25. és 31. napja között – kerülnek leolvasásra adatrögzítés és ellenőrzés céljából.

 

A hőfogyasztás alapján számított hődíj a felhasználók és díjfizetők között az általuk meghatározott arányok szerint, ilyen  rendelkezés hiányában az épületrészek fűtött légtérfogata alapján kerül szétosztásra.

 

Üzemi díjas és egyedi hőmennyiségmérő alapján elszámoló felhasználó a megmért hőmennyiség alapján, a tárgyhónapot követő hóban, utólag fizeti meg a hődíjat.

 

7.2.3.        Használati melegvíz-szolgáltatás és vízfelmelegítési-szolgáltatás díja

 

Amennyiben a használati melegvíz-felhasználás a felhasználói helyen (lakás, helyiség) mérhető, a felhasználói helyre vonatkozóan a szolgáltatás hónapjában részteljesítés fizetendő.

 

Amennyiben a felhasználó a melegvízmérők leolvasása, ellenőrzése, cseréje, hitelesítése, javítása, a szolgáltatás megszűntetése érdekében a szolgáltató vagy megbízottja épületbe, épületrészbe való bejutását nem biztosítja, a szolgáltató jogosult a Tszt. 51. §. (8) bekezdésében meghatározott eljárást kezdeményezni, felmerült költsége és kára megtérítését kérni, továbbá az önkormányzati rendeletben meghatározott városi átlagnak megfelelő mértékű felemelt díjat leszámlázni.

 

Az ellátás helye szerinti önkormányzati rendelete elérő szabályozása esetén a szolgáltató egyes működési területein a számlázás rendje ettől eltérhet.

 

7.2.4.        Melegvíz-szolgáltatáshoz kötődő víz- és csatornahasználati díj

 

Közüzemi ivóvíz felhasználásával biztosított melegvíz-szolgáltatás esetén, közüzemi ivóvíz víz- és csatornahasználati díjat az előző pontban foglaltak szerint számlázza szolgáltató. A közüzemi ivóvíz számlázás kizárólag önkormányzati rendelet előírásán alapulhat.

 

 

7.3.              Leolvasások; a számlázás rendje és módja

 

A szolgáltató két elszámolás között a felhasználók/díjfizetők részére havonta részfizetési számlát állít ki a felhasználási hely előző elszámolási időszakának fogyasztási adatai alapján számított egy hónapra jutó átlagfelhasználásnak megfelelően. A szolgáltató az elszámolási időszak végén a tényleges hőfelhasználás alapján évente elszámol a felhasználói közösséggel.

 

Az elszámoló számlát (amely az éves hőfogyasztás függvényében egyaránt tartalmazhat díjvisszatérítést vagy többletfizetési kötelezettséget) annak a tulajdonosnak vagy díjfizetőnek küldi meg a szolgáltató, aki az elszámolás időpontjában a szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt.

 

7.3.1.        Fűtésszolgáltatás

 

Leolvasás: a szolgáltató a fűtési időszakban minden hónapban leolvassa a hőközponti és hőfogadói hőmennyiségmérőket; ezen a felhasználói közösség képviselője kérésére részt vehet. A szolgáltató lehetővé teszi, hogy az elszámolás alapjául szolgáló mérő állását a megbízott igényének megfelelően ellenőrizhesse a leolvasás időpontjától függetlenül is.

 

Elszámolás: a fűtési időszakot követően, július hónapban történik; alapja a hőmennyiségmérő tényállása.

 

Számlázás: a teljesített szolgáltatás után, a felhasználók által meghatározott arányok  szerint a díjfizetők részére történik; ennek hiányában szolgáltatás helye szerinti önkormányzat rendelete szerint, a díjfizetők részére, az épületrészek fűtött légtere szerinti arányban felosztva.

 

7.3.2.        Melegvíz-szolgáltatás

 

Leolvasás: a szolgáltatási területtől függően negyedévente illetve félévente, a szolgáltató által meghirdetett állandó leolvasási ütemterv szerint történik; a leolvasás időpontjáról az érintetteket a lépcsőházban (a leolvasás napját megelőző 3 nappal korábban) kifüggesztett értesítés tájékoztatja; a leolvasás időpontja úgy kerül meghatározásra, hogy a fogyasztó várakozási ideje ne haladja meg a kettő (2) óra időtartamot.

 

Elszámolás: lakásban (épületrész) lévő melegvíz-mérők, főmérők és a mérőn mért fogyasztás alapján történik, a szolgáltatási területtől függő gyakorisággal.

 

Számlázás: az egyes díjfizetők részére történik a tárgyhavi számlán; a melegvízmérő mérési tényadata a kiállított számlán szerepel.

 

Két elszámolási időszak között a felhasználó előző elszámolási időszakának használati melegvíz fogyasztásából számított átlag kerül havonta számlázásra. Mérési eredmény hiányában az átlag mértékét a szolgáltatás helye szerinti önkormányzat rendeletben határozza meg. Az elszámolás alapján megállapított átlag módosítását a felhasználó/díjfizető bármikor (helyszíni vízóra leolvasásakor a leolvasónál, egyéb esetben írásban, vagy az ügyfélszolgálatnál) kérheti.

 

7.3.3.        Számlaadási kötelezettség

 

A számlákra vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával a szolgáltató felhasználási helyenként, a távhőszolgáltatásért fizetendő ellenértékről számlát állít ki.

 

Abban az esetben, ha a számlázás megkezdéséig (lakossági felhasználók esetében a tárgyhót megelőző hónap 28. napjáig) a fogyasztó és a pénzintézet között létrejött megállapodásról (felhatalmazásról) a pénzintézet nem értesíti szolgáltatót, szolgáltató a felhasználót készpénzfizetőnek tekinti, és a számlához készpénzátutalási megbízást (csekket) mellékel.

 

7.3.4.        A számlák kézbesítése

 

A szolgáltató a kibocsátott számlákat, a fizetési határidő előtt legalább 8 nappal korábban, felhasználó részére postai úton kézbesíti.

 

Ha a felhasználó a felhasználási hely címével nem megegyező számlázási, illetve levélcímre kéri a kézbesítést, akkor a számlák elkészítését követő második munkanapig a postára adásnak meg kell történnie.

 

Külföldre történő kézbesítés esetén a kézbesítés postai díját, a kézbesítés várható időtartamára, felhasználónak előre meg kell fizetnie.

 

 

7.4.              A távhőszolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése

 

A felhasználók a távhőszolgáltatás ellenértékét a szerződésben (fizetési megállapodásban) vagy a számlán feltüntetett határidőig kötelesek kiegyenlíteni. A távhődíjak megfizetésének esedékessége tárgyhónap utolsó napja.

 

A távhőszolgáltatás ellenértékét a felhasználók a tárgyhónap utolsó napjáig kamatmentesen egyenlíthetik ki. A számla összege csak a tárgyhót követő hó első napjától tekinthető hátraléknak, amely után már alkalmazhatók a Ptk. késedelmes megfizetésre vonatkozó szabályai.

 

Alaptalan számlareklamáció a fizetési határidőt nem módosítja. Jogos számlareklamáció esetén a módosított fizetési határidőt a korrekciós számlán kell feltüntetni.

 

A fizetési kötelezettség teljesítése független a felhasználó által megválasztott fizetési módtól. A fizetési határidőt követő kiegyenlítés késedelmes fizetésnek minősül.

 

Pénzintézeten keresztül történő kiegyenlítés esetén a fizetési határidőt nem módosítja:

 

·         a megbízás visszavonása, módosítása;

·         ha az esedékes számla összege limit feletti;

·         ha a pénzintézet a fogyasztó azonosítóját (ügyfélszámát) hibásan tartja nyilván;

·         ha a számla összege fedezethiány miatt nem utalható;

·         ha a pénzintézet a benyújtott terhelést, előzetes értesítés és egyeztetés nélkül, technikai okok miatt nem fogadta;

·         ha a pénzintézet a felhatalmazásról, illetve az ügyfél folyószámlaszámának megváltozásáról, a felhatalmazás érvényességi idejéről szolgáltatót nem értesítette a terhelés benyújtása előtt.

 

 

7.5.              Díjfizetési módok

 

7.5.1.        Pénztári befizetés

 

Ha a felhasználó a számlát a szolgáltató pénztárában kívánja kiegyenlíteni, akkor a pénztáros a készpénz átvételét köteles átvételi elismervény kiállításával igazolni.

 

7.5.2.        Postán történő befizetés

 

Belföldi postautalványon történő feladás esetén, ha arról hiányzik a beazonosításhoz és jóváíráshoz szükséges információ (név, cím, ügyfélszám, fogyasztási hely, számlaszám, időszak, stb.), akkor szolgáltató tudakozványt köteles, az összeg postai telepítését követő két munkanapon belül, a feladónak elküldeni.

 

Postán történő befizetés esetén a teljesítés napja a postai átvételt igazoló bélyegzőn feltüntetett időpont.

 

Ha a postán történő befizetés a szokásos telepítési időig nem kerül jóváírásra a szolgáltató bankszámláján, akkor szolgáltató, felhasználó kérésére, köteles erről az igazolást kiadni.

 

A szolgáltató a postára adott, de hozzá be nem érkezett befizetések ügyében eljárhat felhasználó helyett, ha a felhasználó szolgáltató rendelkezésére bocsátja a feladóvevényt, vagy annak hiteles másolatát és megfizeti az eljárás ügyviteli díját.

 

A postára adott, de a szolgáltatóhoz be nem érkezett befizetések miatt felhasználót hátrány, kár nem érheti, ha az eljárás végén az összeg szolgáltató bankszámláján jóváírásra kerül.

 

7.5.3.        Lakossági folyószámláról történő kiegyenlítés

 

Bankszámlával rendelkező díjfizetők a pénzforgalmi szabályok előírásai alapján kétoldalú megállapodásban rögzített módon

·         azonnali beszedési megbízással,

·         határidős megbízással,

·         átutalással

rendezhetik az esedékes (kézbesített) számlákat.

 

Lakossági folyószámláról csak a pénzintézet értesítését követően, a felhatalmazás érvényességének időpontjától kerülhet sor fizetésre. Ha a számlázás megkezdéséig (a tárgyhót megelőző hónap 28. napjáig) a pénzintézet nem vagy nem a pénzforgalomról szóló előírásoknak megfelelően értesíti a szolgáltatót a megbízási szerződés megkötéséről vagy módosításáról, akkor a szolgáltató a díjfizetőt készpénzfizetőnek tekinti.

 

Ha a számlázás megkezdéséig a felhasználó vagy a pénzintézet nem értesíti a szolgáltatót a megbízási szerződés megszűnéséről vagy felfüggesztéséről, illetve arról, hogy a megbízás fedezethiány miatt nem teljesíthető, akkor felhasználónak a kézbesített számla alapján kell gondoskodni a határidőre történő kiegyenlítésről.

 

Tartós fedezetlenség (3 hónap) esetén a szolgáltató a felhasználót készpénzfizetőnek tekinti, és a továbbiakban a számlához készpénz átutalási megbízást (csekket) is mellékel.

 

A pénzintézetnek adott megbízás módosítása – új felhatalmazás – nélkül, és az erről szóló pénzintézeti értesítés megküldéséig a szolgáltatónak nincs jogosultsága másik vagy új felhasználási hely esedékes számláit benyújtani a pénzintézethez.

Nincs lehetőség arra, hogy a szolgáltató

·         a nem teljesített megbízásokat (a visszautasítás okától függetlenül);

·         a tárgyhót megelőző időszak számláit;

·         a tárgyhót érintő korrekciós számlákat;

·         a felhasználó változással összefüggő számlákat

benyújtsa a felhasználó folyószámláját vezető pénzintézetnek. Ilyen esetben a számla kiegyenlítéséről a felhasználónak, egyéb módon (például a banknak adott egyedi megbízással) kell gondoskodnia.

 

Lakossági folyószámláról történő kiegyenlítés feltételeit a felhasználó és a pénzintézet között létrejött megállapodás rögzíti. Az ilyen megbízással kapcsolatos ügyek intézése nem tartozik a szolgáltató hatáskörébe. Észrevétel, kifogás vagy panasz esetén közvetlenül a bankhoz kell fordulni.

 

A pénzintézeten keresztül történő számlarendezés érdekében a pénzintézet tárgyhónap 15. napján kísérli meg megterhelni a felhasználói számlákat. Fedezet hiány esetén a levonás meghiúsulása nem eredményezi szolgáltató ismételt megterhelési igényét, így az érintett díjfizető csekken, személyesen teljesíthet.

 

7.5.4.        Szociális és egyéb jogcímen nyújtott támogatás jóváírása

 

A szociális és egyéb jogcímen nyújtott támogatás nem minősül készpénzjuttatásnak, ezért a

támogatás összegének jóváírása, az államigazgatási határozat rendelkező részében meghatározott

feltételek, illetve a támogatás összegét folyósító rendelkezéseinek betartásával, a következők szerint

történik.

 

Ha a felhasználónak a szolgáltató felé

·         nincs tartozása, akkor a támogatás összegét a tárgyhóban esedékes díjak részbeni, vagy teljes kiegyenlítésére kell fordítani;

·         van tartozása, akkor a támogatás összegét felhasználói befizetésként kell kezelni és a tartozás csökkentésére kell felhasználni.

 

A támogatás összegének jóváírását (akár számlában, akár hátralékra) csak az után tudja megkezdeni a szolgáltató, ha az államigazgatási határozatot, vagy a folyósító rendelkezéseit írásban megkapja és a támogatás havonkénti, vagy teljes összegét – jogosultak szerint részletezett módon – a folyósító szolgáltatónak átutalta.

 

Ha szolgáltató a támogatás összegének jóváírását nem tudja megkezdeni, akkor erről felhasználót és a folyósítót egyaránt köteles írásban haladéktalanul értesíteni és a már átutalt összeget ezzel egyidejűleg a folyósítónak visszafizetni.

 

A szociális és egyéb jogcímen nyújtott támogatás a kibocsátott számlák esedékességét, a felhasználó díjfizetési kötelezettségét nem érinti, erre való hivatkozással felhasználó a díjfizetést nem tagadhatja meg, és nem mentesülhet a késedelmes fizetés következményei alól.

 

 

7.6.              A késedelmes fizetés és következményei

 

Ha a díjfizető (felhasználó) a szolgáltatás ellenértékét nem a közüzemi szerződésben, illetve nem a számlán feltüntetett határidőig fizeti meg, vagy csak részben egyenlíti ki, a szolgáltató havonta, levélben szólítja fel a díj kiegyenlítésére.

 

Ha a díjfizető (felhasználó) nem tulajdonosa a fogyasztási helynek, akkor a szolgáltató, a felszólító levél másolatának vagy az egyenlegközlő megküldésével, az általa ismert tulajdonost is értesítheti.

 

A szolgáltatót nem terheli felelősség azért, ha a felszólító leveleket a posta nem a küldeményekre vonatkozó előírások szerint kézbesíti.

 

Késedelmes fizetés esetén a díjfizető (felhasználó) a számlatartozáson (főkövetelésen) kívül köteles megfizetni a Ptk szerinti késedelmi kamatot, valamint a szolgáltatónak a késedelmes fizetés miatt felmerült egyéb költségeit (felszólítások postai díja, perköltség, címkutatás költsége, tulajdoni lap beszerzésének költsége, a végrehajtási eljárás költségei stb.).

 

A késedelmi kamat a fizetési határidőt követő naptól esedékes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

 

Késedelmes fizetés esetén a szolgáltató jogosult a felszólítást követően:

 

·         megindítani a behajtási eljárást;

·         intézkedni a szolgáltatás felfüggesztésére;

·         a szerződés felmondására, ha fogyasztó tartozása 30 napnál régebbi.

 

Ha a díjfizetőnek (felhasználónak) több tartozása áll fenn, és a teljesítés nem fedezi valamennyi tartozást, akkor a befizetést a Ptk. előírásainak megfelelő sorrendben kell a követelések fedezetére fordítani.

 

Ha a díjfizető (felhasználó) kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, utána a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni, függetlenül a befizető rendelkezéseitől.

 

A díjfizető (felhasználó) a szolgáltató hozzájárulása nélkül is törlesztheti tartozását. A részteljesítés azonban nem mentesíti a díjfizetőt (felhasználót) a késedelmes fizetés és a szerződésszegés következményei alól.

 

A tartozás rendezése érdekében, a díjfizetői (felhasználói) együttműködés és kellő garancia esetén, szolgáltató részletfizetési megállapodást köt a díjfizetővel (felhasználóval). A részletfizetési megállapodás általános feltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza. Indokolt esetben szolgáltató az általános feltételektől eltérhet.

 

Ha a díjfizető (felhasználó) a fizetési határidőig nem vagy csak részben egyenlítette ki a szolgáltatás ellenértékét, akkor a szolgáltatóval kötött részletfizetési megállapodás kizárólag abban az esetben mentesíti a fogyasztót a késedelmes fizetés következményei alól, ha azt a megállapodás külön tartalmazza.

 

Ha a díjfizetővel (felhasználóval) részletfizetési megállapodás jön létre, és fogyasztó az abban foglaltaknak eleget tesz, szolgáltató a korábban megindított behajtási eljárást felfüggeszti, illetve újat nem kezdeményez.

 

Ha a díjfizető (felhasználó) nem vagy nem a részletfizetési megállapodás szerint törleszti a tartozást, akkor szolgáltató jogosult:

 

·         a megállapodás felmondására;

·         a behajtási eljárást folytatni, illetve megkezdeni.

 

Nem teljesített részletfizetési megállapodás esetén szolgáltató nem tagadhatja meg az újabb részletfizetési megállapodás megkötését, de az általánostól eltérő feltételekhez kötheti.

 

 

7.7.              Követelések behajtása

 

Amennyiben a díjfizető (felhasználó) a hátralékát más módon sem egyenlíti, úgy a szolgáltató a Behajtási Szabályzata (lásd: 8. számú melléklet) szerint a bírósági eljárás megindítása iránt intézkedik, a szolgáltatást szüneteltetheti, vagy a szerződést felmondhatja.

 

A behajtási eljárás során a szolgáltató intézkedései a következők:

·         ha a felhasználó/díjfizető az önkormányzati tulajdonban lévő épület (épületrész) bérlője, akkor a bérbeadó tulajdonos értesítése, javaslat a bérleti jogviszony felmondására;

·         ha a felhasználási hely tulajdonosa kiskorú, az illetékes szakigazgatási szerv tájékoztatása;

·         a lakó-, illetve vegyes célra használt épület (társasház) közös képviselőjének tájékoztatása;

·         a felhasználókkal/díjfizetőkkel való személyes kapcsolatfelvétel, részletfizetési megállapodás megkötésének kezdeményezése;

·         részösszegű befizetések (részteljesítés) elfogadása;

·         részletfizetési megállapodások megkötése;

·         zálogszerződések megkötése, a zálogjog bejegyeztetése a tulajdoni lapra;

·         fizetési meghagyások kibocsátásának kezdeményezése a bíróságon;

·         végrehajtási eljárás megindításának, ingatlan végrehajtásnak kezdeményezése a bíróságon.

 

A hátralék jogi eszközökkel (fizetési meghagyás, végrehajtási eljárás) történő behajtása előtt figyelembe kell venni:

 

·         az eljárás alá még nem vont időszakok és a teljes tartozás összegét;

·         a felhasználó fizetési készségét;

·         a behajtási eljárás várható költségét;

·         a felhasználó által felajánlott biztosítékokat.

 

A behajtási eljárás során fogyasztót megilleti az a jog, hogy érdeklődése esetén a szolgáltató teljes körűen tájékoztassa ügyének állásáról, és a teljesítés elősegítése érdekében az adósságkezelés lehetőségeiről.

 

 

8.      fejezet:    AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

 

 

8.1.              Az ügyfélszolgálat feladatai

 

Az ügyfélszolgálati tevékenység magában foglalja mindazon ügyek intézését, ami a szolgáltatói jogviszonyból adódik, lehetőséget biztosít a felhasználókkal történő közvetlen kapcsolattartásra, a felhasználók tájékoztatására, a távhőszolgáltatással kapcsolatos ügyek intézésére, az igények megismerésére és a panaszok kezelésére.

 

A szolgáltató olyan ügyfélszolgálatot kíván működtetni, amelynél a felhasználó/díjfizető minden szükséges tájékoztatást meg tud kapni, észrevételeit, panaszait meg tudja tenni és észrevételeire, panaszaira reális időn belül választ, orvoslást kap.

 

Az ügyfélszolgálat a fentiek szellemében

 

·         fogadja és rögzíti az ügyfelek panaszait;

·         kérésre számlamásolatot készít;

·         számlabefizetéseket fogad;

·         hátralék behajtási tevékenységet végez;

·         szerződést köt;

·         fogadja a hibabejelentéseket, és továbbítja azokat az intézkedésre vagy hibaelhárításra illetékes műszaki egység, munkatárs felé.

 

A felhasználók/díjfizetők személyesen, írásban, vagy telefonon kérhetnek felvilágosítást, illetve kezdeményezhetik ügyeik intézését, kérhetnek tanácsot és tájékoztatást.

 

 

8.2.              Személyes ügyintézés

 

A felhasználók a távhőszolgáltatással kapcsolatos kérdésekkel, észrevételekkel, panaszokkal, számlareklamációval a szolgáltató 2700 Cegléd, Reggel u. 2. szám alatt található helyi ügyfélszolgálati irodáihoz fordulhatnak közvetlenül (telefon: 06-53-500-098; fax: 06-53-310-630).

 

Az alábbi ügyek csak személyes ügyintézést keretében rendezhetők:

 

·         szerződés/megállapodás megkötése;

·         fogyasztó-változással kapcsolatos ügyintézés;

·         díjhátralék befizetése számlák és bizonylatok egyeztetése alapján;

·         részletfizetési megállapodás megkötése;

·         fizetési meghagyás lezárása és rendezése;

·         végrehajtás alá vont tartozások rendezése;

·         szerelési munkák megrendelése.

 

Az ügyfélszolgálat munkatársai a személyesen felvett panaszokat – amennyiben azok természete engedi – a lehető leggyorsabban, helyben orvosolják. Amennyiben a helyszíni ügyintézés során az ügyfél számára nem tudnak azonnal megnyugtató választ adni, az információ beszerzését követően ezt utólag telefonon, helyszínen történő felkeresés alkalmával, vagy írásban kell megadni.

 

 

8.3.              Egyéb ügyintézési módok

 

Az alábbi ügyek levélben és e-mailen illetve telefonon is intézhetők, így személyes megjelenést nem

Igényelnek:

 

·         mérőállás bejelentése;

·         melegvíz-előleg módosítása;

·         fizetési mód megváltoztatása (pl. csekk, átutalás);

·         postai csekk kérése;

·         számlainformáció kérése;

·         számlaegyenleg igazolása.

 

A felhasználók/díjfizetők a távhőszolgáltatással kapcsolatos kérdésekkel, észrevételekkel, panaszokkal, számlareklamációval a szolgáltató 8.2. pontban megjelölt helyi irodáihoz fordulhatnak.

 

Az ügyfelek a telefonon történő ügyintézéskor a felhasználói azonosító számuk, vagy egyéb azonosításra alkalmas személyi adatuk közlését követően kaphatnak tájékoztatást az adatvédelmi törvény szerinti személyes adatokról.

 

Az ügyfélszolgálat dolgozói fontos információt telefonon csak akkor továbbíthatnak, ha ez a leggyorsabb megoldás, ha nem áll fenn az elhallás, félreértés veszélye, és ha a közlés nem juthat illetéktelenek tudomására. Mindezek miatt a közölteket faxon, levélben is meg kell erősíteni.

 

Hátralékok pontos összegéről információ – a személyiségi jogok védelmében – telefonon nem adható, kizárólag személyesen az adósnak, vagy megfelelő meghatalmazással rendelkező képviselőjének.

 

 

8.4.              Hibabejelentések fogadása

 

A hőszolgáltatási rendszerben felmerülő hiba bejelentése történhet személyesen, telefonon, faxon, levélben, a szolgáltató központjában és helyi irodáiban.

 

A hibabejelentések fogadása – működési területtől függetlenül – folyamatosan (0-24 h-ig) az alábbi központi számon történik: 06/80 201 198.

 

Az egyes szolgáltatási területeken felmerülő hibabejelentéseket a szolgáltatási terület szerinti ügyfélszolgálat és üzemviteli tevékenységet ellátó szervezeti egység közvetlenül is fogadja. Elérhetőségük a 8.2. pontban került megjelölésre.

 

 

9.      fejezet:    PANASZÜGYEK KEZELÉSE

 

 

9.1.              Általános rendelkezések

 

A panasz olyan kérelem, amely egyéni vagy csoportos jog- vagy érdeksérelem orvoslására illetve megszüntetésére irányul. A panaszok törvényes elintézése segíti a jogos egyéni érdekek érvényre juttatását.

 

A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára, vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a felhasználói közösség érdekét szolgálja.

 

A felhasználó a távhőszolgáltatással kapcsolatos panaszával, észrevételével az ügyfélszolgálathoz, a szolgáltatási terület szerint illetékes üzemeltetési vezetőhöz, a szolgáltató működési engedélyét kiadó önkormányzat jegyzőjéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez és a fogyasztói érdekképviseleti szervekhez fordulhat.

 

A szolgáltatónál a panasz kivizsgálására elsősorban az ügyfélszolgálat köteles. Mérlegelésre, elbírálásra, jognyilatkozat megtételére a szolgáltatás teljesítéséért felelős, vagy a közüzemi szerződés megkötésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egység vezetője köteles.

 

Amennyiben a felhasználó a panaszbejelentést nem az ügyfélszolgálaton tette meg, úgy a bejelentést fogadó szervezeti egység továbbítja azt az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező felé.

 

A panaszok, észrevételek kivizsgálását és az orvoslásukhoz szükséges intézkedések megtételét lehetőleg nyolc (8) munkanapon belül meg kell kezdeni. Az ügyfelek és más érintettek írásos bejelentéseire legkésőbb 30 napon belül választ kell adni, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

 

Amennyiben az ügyfél a panasz bejelentésére kapott válasszal nem ért egyet, vagy a panaszait nem orvosolták, úgy ismételt panaszbejelentéssel élhet az elbíráló szervezeti egység felettes szervénél, vagy a szolgáltató régióigazgatójánál, továbbá sérelmének elintézését kérheti a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél.

 

 

9.2.              Kifogás a számla ellen

 

A felhasználó/díjfizető a számla ellen kifogást – a számla esedékességétől számított – egy éven belül tehet. A felhasználót a reklamáció szolgáltatóhoz történő benyújtásától számított 30 napon belül írásban értesíteni kell.

 

A számlakifogás a számla kiegyenlítésének határidejére halasztó hatállyal nem bír, ha a lakossági felhasználó/díjfizető számlaösszege az előző év azonos időszakára vetített díj ötszörösét nem haladja meg.

 

A felhasználó/díjfizető által benyújtott valamennyi kifogást ki kell vizsgálni, és indokoltság esetén a számla korrekcióját el kell végezni. Jogtalan számlázás esetén gondoskodni kell a díjjóváírásról.

 

Az indokolt számlareklamációból eredő fizetési kötelezettség, vagy díjjóváírás legfeljebb 12 hónapra visszamenőleg érvényesíthető mind a felhasználó/díjfizető, mind a szolgáltató részéről.

 

Közüzemi díjhátralék hiányában a visszatérítés a szolgáltató részéről a következő havi elszámoláskor, a szerződéses kapcsolat megszűnése esetén az értesítés közlésétől számított 8 napon belül teljesítendő, elsősorban készpénzben – a házipénztárból –, valamint folyószámlára történő átutalással.

 

Ha – a szolgáltatónak felróható okból – téves vagy elmaradt számlázás történt, és emiatt a szolgáltatót díjkülönbözet illeti meg, a díjat a korrekciós számlán feltüntetett fizetési határidőig, vagy egyedi megállapodásban részletezett módon egyenlítheti ki a felhasználó/díjfizető.

 

A részletfizetési megállapodással módosított fizetési határidő nem haladhatja meg a téves vagy elmaradt számlázás időtartamát.

 

Számlakorrekció esetén késedelmes fizetésnek minősül, ha a felhasználó/díjfizető a számla esedékessége, vagy a módosított határidő után egyenlíti ki a számla összegét. Késedelmi kamat csak az új fizetési határidő lejártát követően érvényesíthető.

 

 

9.3.              Légtér reklamáció

 

Ha a felhasználó/díjfizető a díjfizetés alapjául szolgáló helyiség légtérfogatának vagy alapterületének mértékét közvetlenül a szolgáltatónál kifogásolja, a szolgáltató köteles a felhasználói közösség (közös) képviselőjét erről tájékoztatni, megrendelése esetén az ellenőrző felmérést elvégeztetni. A felmérés összes költsége a felhasználói közösséget terheli.

 

A fűtött légtérfogat meghatározásánál az önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

 

Ha a felmérés alapján a számlázás adataiban korrekciót kell végrehajtani, annak visszamenőleges hatálya nincs. Az új számlázási adatokat a felhasználói közösség rendelkezésének megfelelő időponttól – legkorábban a bejelentést követő hó 1. napjától – kell érvényesíteni, egyidejűleg a felhasználói közösség többi tagja számlázási adatainak szükséges módosításával.

 

Amennyiben a felhasználói közösség módosítással kapcsolatos rendelkezései hiányosak vagy nem teljesíthetőek, úgy annak korrigálásáig vagy pótlásáig a korábbi számlázási adatok alapján kerül sor a számlázásra.

 

 

9.4.              Kifogás a fogyasztásmérő berendezéssel kapcsolatban

 

Az elszámolás alapjául szolgáló mérők OMH általi hitelesített állapotban tartásáról a mérők tulajdonosa köteles gondoskodni.

 

A hőközponti, hőfogadói hő- és vízmennyiség-mérők a szolgáltató felelősségi körébe tartoznak. Az épületrészben a felhasználók költségviselése mellett beszerelt hőmennyiségmérő a felhasználók tulajdona és felelősségi köre.

 

Az elszámolási mérő meghibásodására utaló bejelentéseket a szolgáltatás helye szerinti ügyfélszolgálaton vagy hibafelvevő helyen kell megtenni, azt nyilvántartásba kell venni, és a kérelem kézhezvételétől számítottan öt (5) munkanapon belül intézkedni kell a kivizsgálásról. A meghibásodás jellegétől függően az intézkedéseket azonnal meg kell tenni.

 

A kivizsgálás során hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel, vagy egyéb módon kell ellenőrizni a mérő működését.

 

Amennyiben a mért eredmény a külön jogszabályban előírt hibahatárt pozitív irányban túllépi, a szolgáltató köteles a berendezést kicserélni. Hőmennyiségmérő cseréjéről azonnal intézkedni kell.

 

Az elvégzett helyszíni ellenőrzés vagy újrahitelesítés költségei a szolgáltatót terhelik abban az esetben, ha a szolgáltató tulajdonában levő mérőn a mért eredmény a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt 5 %-kal túllépi, ellenkező esetben a költségeket a felhasználó köteles megtéríteni.

 

A leszerelt és/vagy cserélt mérőeszközök adatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a felhasználó és a szolgáltató képviselőjének aláírással kell ellátni.

 

A meghibásodás időszakának elszámolására a külön megállapodásban leírtakat kell alkalmazni.

 

 

 

 

9.5.              Elszámolás hibás mérés esetén

 

Ha az elszámolási mérő vagy annak valamely része hibásan működik, a leolvasás adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményétől függően az alábbiak szerint kell eljárni:

 

Amennyiben a meghibásodás időtartama és mértéke megállapítható, a mért (rögzített) adatokat a szolgáltató helyesbíti. A helyesbített adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául az előző, a meghibásodás előtti elszámolási időszak adatai szolgálnak.

 

Ha a meghibásodás időtartama és mértéke nem állapítható meg, vagy ha időközben a felhasználó vételezésében változás következett be, a méretlen időszakra szolgáltatott, illetőleg vételezett hő és használati melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszakban még helyesen mérő, és csere folytán felszerelt új mérő legalább egy fűtési időszak adatai átlaga alapján – a beállított változások figyelembevételével – a szolgáltató határozza meg, és arról felhasználói közösség megbízottját tájékoztatja.

 

A szolgáltató határozza meg a mérő meghibásodása esetén annak kijavításáig (cseréjéig) a méretlen időszakra eső hőmennyiséget, az elszámoló mérő hibájának időtartamára figyelemmel, az előző év azonos időszakában mért, valamint a meghibásodást megelőző időszakban mért átlagra és a külső hőmérsékletre tekintettel. Nem hibás a mérő, ha a hitelesítéskor, illetőleg ellenőrzéskor a mindenkor hatályos szabványokban és a mérő műbizonylataiba foglalt, mérőberendezésekre megállapított hibahatáron belül mér.

 

A használati melegvíz-szolgáltatás díjának mérés szerinti elszámolására alkalmazott melegvízmérők meghibásodása, hitelesítése miatti kiszerelésről a felhasználó 8 napon belül köteles a szolgáltatót értesíteni. A mérő visszaszerelése után a felhasználó ugyancsak köteles a szolgáltatót értesíteni, és lehetővé tenni, hogy a felek a mérő számlálójának utolsó, illetve induló állását közösen rögzítsék.

 

 

9.6.              Minőségi kifogások

 

A Tszt. szerint a szolgáltató a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására kötelezett.

 

A mérés szerinti szolgáltatás elvárt minőségét az általános és az egyedi közüzemi szerződések tartalmazzák, amelyeket a felhasználói közösségek, felhasználók kötnek a szolgáltatóval.

 

Ha a szolgáltató által szolgáltatott távhő mennyiségi és minőségi paraméterei eltérnek a közüzemi szerződésben, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott értékektől, a felhasználó minőségi reklamációval fordulhat a szolgáltatóhoz.

 

A szolgáltatás teljesítettnek minősül, ha az épület hőellátásához szükséges és szerződésben rögzített, vagy a tervezői hőenergia az épület hőközpontjában (csatlakozási pont) rendelkezésére áll, akkor is, ha a lakóépület szekunderrendszerének hibájából azt nincs mód felhasználni, s így a hőmennyiségmérő nem mutat fogyasztást.

 

Hőközponti, hőfogadói mérés és szabályozás esetén a felhasználó tulajdonában álló lakás és nem lakáscélú helységek fűtöttsége – ezzel együtt a felhasznált hőenergia mennyisége – épületrészenként, lakásonként nem befolyásolható. A szolgáltató a lakások átlaghőmérsékletét biztosítja. Az egyes épületrészek belső hőmérséklete eltérő lehet, s a felhasználó ezért reklamációval nem élhet.

 

A felhasználói közösség csak olyan minőségű szolgáltatást kérhet a szolgáltatótól, amelyet a tulajdonában lévő felhasználói berendezések műszaki színvonala és állapota lehetővé tesz.

 

A szolgáltató által a felhasználói közösség kérésére megváltoztatott fűtővíz hőfoka alapján kialakult fűtöttségi szint megfelelőségéről a felhasználói közösség megbízottjának írásban kell nyilatkoznia.

 

A szolgáltató a – szóban és írásban tett – bejelentéseket regisztrálja, lehetőleg 36 órán belül kivizsgálja, és indokolt esetben a szükséges intézkedéseket megteszi.

 

A szolgáltató elfogadott minőségi kifogás esetén járó díjvisszatérítése és felróható magatartása miatti kártérítési felelőssége csak a szolgáltatói berendezések meghibásodása esetén áll fenn. Az esetleges fűtetlenségből eredő károsodásokért (pl. penészesedés, statikai problémák) a szolgáltatót felelősség nem terheli.

 

 

A felhasználó által bejelentett minőségi kifogás esetén elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a felhasználó tulajdonában lévő fűtési- és vízvezetékrendszer, berendezések megfelelő műszaki állapotban voltak és vannak-e, alkalmasak-e a megfelelő minőségű szolgáltatás teljesítésére.

 

A tulajdonosok osztatlan közös tulajdonában lévő berendezés, vezeték hibájára, illetve a karbantartás, felújítás elmaradására visszavezethető nem megfelelő teljesítésért a szolgáltató felelősséggel nem tartozik.

 

A felhasználó sérelmével a tulajdonosi közösséghez (társasházközösséghez) fordulhat, és igényét a Polgári Törvénykönyv és a Társasházi törvény szabályai szerint érvényesítheti.

 

Amennyiben a panasz, a kifogás a használati melegvízmérő működésére vonatkozik, és annak beszerelése függőleges, az óra mérési pontosságát „A” pontosságúként kell meghatározni.

 

A szolgáltatás tényleges mértékére vonatkozó panasz megítélésekor a függőlegesen beszerelt használati melegvízmérő hibahatára: minimálnál ± 5 %, normál és maximumnál ± -2 %, amelyet a vélelmezett mérték megállapításakor figyelembe kell venni.

 

A távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) minőségi követelményeinek ellenőrzése hőfokméréssel történhet. Az egyes épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) szolgáltatási minőségének megítélését az azonos strangon lévő felhasználói helyeken elvégzett sorozatmérés alapján kell megítélni. Ennek során a

·         helyiségekben azok alapterületének mértani középpontjában, 1,5 m magasságban;

·         óvodában, bölcsödében a foglalkoztató helyiségek alapterületének mértani középpontjában; 0,3 m magasságban

kell a mérést elvégezni.

 

Ha a mérés során a panasz indokolatlannak minősül, a helyszínen a szolgáltatás igénybevételét ki kell fizetni, fizettetni.

 

 

10. fejezet:    HIBAELHÁRÍTÁS

 

 

10.1.           A hibaelhárítás általános szabályai

 

A szolgáltató munkatársai a felhasználókhoz előre bejelentett és egyeztetett időpontban, pontosan jelennek meg, érkezéskor arcképes igazolvánnyal igazolják magukat.

 

A szolgáltató dolgozója csak az ügyfél engedélyével léphet be lakásba, helyiségbe, még veszély (pl. vízfolyás) esetén is. Amennyiben a helyiségbe való bejutás veszély elhárításához szükséges, és az engedélyt kellő indok nélkül a felhasználó megtagadta, a szolgáltató dolgozója hatósági segítséget igényelhet a bejutáshoz. A többi felhasználó hőellátásának veszélyeztetése esetén az épület a szolgáltatásból kikapcsolható.

 

A szerelők csak a megrendelt munkát végezhetik el, kivéve, ha pótmunka válik szükségessé és a megrendelő vállalja annak kifizetését.

 

Munkavégzés során a falvésést, fal- és mennyezetátfúrást, szerelést olyan módon kell elvégezni, hogy az kárt, szükségtelen lármát és rendetlenséget ne okozzon. A padozatot a hegesztési hely alá tett speciális lemezzel kell óvni.

 

A munkavégzés során keletkezett törmeléket, szemetet, anyaghulladékot a munka végeztével a szolgáltató munkatársának kell összetakarítani, és a munkavégzés helyét tisztán átadni.

 

Mérők és felhasználói rendszerek ellenőrzésekor a feltárt hiányosságot, visszaéléseket, szerződéstől eltérő, illetve szabályozatlan vételezés tényét az ügyféllel azonnal közölni kell, arról jegyzőkönyvet kell készíteni és a helyszínen aláíratni.

 

 

10.2.           A hibák elhárítási rendje

 

A bejelentett hibák rangsorolásra kerülnek, és elhárításukról az alábbi rendben kell gondoskodni.

 

A szolgáltatói rendszer hibájából adódó, valamint a szolgáltató felelősségi körébe tartozó és neki felróható hibából adódó javítást a szolgáltató költségére a legrövidebb időn belül kell elvégezni.

 

A felhasználói rendszer, felhasználó felelősségi körébe tartozó hibajavítások sorrendje:

 

·         A bejelentett hiba élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet

 

Az elhárítást azonnal, de legkésőbb a hiba bejelentését követő 1 órán belül meg kell kezdeni. A munka költségeinek viselésére, feltételeire vonatkozóan a szolgáltatónak a munka megrendelőjét 12 órán belül kell tájékoztatnia.

 

·         A hiba több lakóépületben, vagy lakásban okoz szolgáltatás-kiesést

 

A javítást azonnal, de legkésőbb a bejelentés időpontjától számított 2 órán belül meg kell kezdeni. A munka költségeinek viselésére, feltételeire vonatkozóan a szolgáltatónak a munka megrendelőjét 12 órán belül kell tájékoztatnia.

 

·         A bejelentett hiba egy lakást érint

 

A kivizsgálást és javítást lehetőleg 08-21 óra között, a bejelentővel egyeztetett időpontban meg kell kezdeni. A munka megkezdése előtt a munka megrendelőjével a költségviselés feltételeiről meg kell állapodni.

 

 

11. fejezet:    A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELÉSE; KIKAPCSOLÁS

 

 

11.1.           Általános szabályok

 

A szolgáltatás ideiglenes szünetelésére, vagy a felhasználó végleges kikapcsolására a felhasználó vagy a szolgáltató kezdeményezésére kerülhet sor.

 

Önkormányzati tulajdonú hőközpont esetén annak megszűntetéséről a szolgáltatás helye szerinti önkormányzat dönt, egyben előírja azoknak a költségeknek a viselését, amelyek a felmondás és a hőközpont megszűntetésének következtében felmerülnek (szerelési, bontási, selejtezési költségek).

 

A felhasználónak kell megtéríteni az év hátralévő részére esedékes alapdíj-jellegű költségeket.

 

Többszintes lakóépület egy lakásának vagy az egész épületnek a fűtés- és melegvíz szolgáltatása megszűntetésének módjait a Tszt., a Közüzemi Szabályzat, valamint a helyi szabályokat megállapító önkormányzati rendelet rendezi.

 

Épületrész szolgáltatásból történő ideiglenes vagy végleges kikapcsolására vonatkozóan a felhasználó/felhasználói közösség jogosult döntést hozni, egyidejűleg a több épületrészre vonatkozó szolgáltatási paraméterek és elszámolási feltételek meghatározásával.

 

 

11.2.           A szolgáltatás szünetelése

 

A felhasználó akkor kezdeményezheti a szolgáltatás ideiglenes szüneteltetését, amennyiben az általa használt (teljes) épületet átépíti, vagy annak használatát bizonyos ideig szünetelteti.

 

Amennyiben az ideiglenes szüneteltetés bejelentésére fűtési időszak közben kerül sor, úgy annak időtartamára a felhasználó köteles az alapdíjat megfizetni. Ettől eltérő megállapodást felhasználói közösség és szolgáltató írásban köthet, azonban a felhasználói helyen, egy épületen belül több felhasználói hely esetén valamennyi felhasználói helyen távhődíj-tartozás nem maradhat.

 

A szolgáltató akkor kezdeményezhet ideiglenes szüneteltetését, amennyiben – előre tervezett módon – a felhasználóval azt előzetesen egyezteti, vagy amikor a felhasználó a közüzemi szerződést megszegi.

 

Többszintes lakóépületben lévő lakás vagy egyéb helyiségekben a távhőellátás szüneteltetése egyéb esetben csak

 

·         az épület tulajdonosának (társasházközösségnek) a döntése alapján lehetséges;

·         amennyiben ez nem ütközik hatályos építési, vagy műszaki előírásba;

·         a szolgáltatás szüneteltetését a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi;

·         nem okoz épületfizikai károsodást;

·         az épületrész (lakás) tulajdonosa a távhőszolgáltatással azonos komfort értékű más hőellátást valósít meg, és ezt a felhasználói közösség felé igazolja;

·         a szolgáltatás szüneteltetése nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

·         viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás szüneteltetése következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel.

 

A szerződésszegés következményeiről részletesen a közüzemi szerződés, a Közüzemi Szabályzat, a helyi önkormányzat rendelete és a jelen ÜSZ rendelkezik.

 

Ha a felhasználó a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó szerződés szerinti távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti, a szolgáltató a szolgáltatást felfüggesztheti (kizárhatja). [Tszt. 49 § (2) bekezdés b) pont]

 

Ha a felhasználó a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a szolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni. [Tszt. 50 § (6) bekezdése]

 

 

11.3.           Kikapcsolás

 

Végleges kikapcsolásra a közüzemi szerződés felmondása esetén kerülhet sor.

 

Az általános közüzemi szerződést a felhasználói közösség 30 napos felmondási idővel a Közüzemi

Szabályzatban meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha

 

·         az épületben, épületrészben – az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával – a távhőszolgáltatással azonos komfort értékű más hőellátást valósít meg, és ezt a szolgáltató felé szerződéssel igazolja;

·         jogerős építési engedéllyel rendelkezik;

·         a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

·         viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával a használaton kívülre került berendezések, csővezetékek elbontásával merülnek fel;

·         a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi;

·         a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe.

 

Az egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

 

Amennyiben az üzemi díjas (nagyfelhasználó) a felhasználási helyen a szolgáltatás igénybevételét szünetelteti vagy véglegesen megszünteti, köteles azt a szolgáltatónak írásban előzetesen bejelenteni. Ideiglenes szüneteltetés esetén az általa lekötött hőteljesítmény után járó alapdíjat az írásbeli bejelentés szolgáltatóhoz történő megérkezését követő hónap 1. napjáig, végleges megszüntetés esetén a felmondási idő lejárta napjáig kell megfizetnie.

 

A szerződés felmondásából eredő lekötési díj mértékének megfizetésére a felek írásban eltérően is megállapodhatnak. A megállapodásnak ki kell terjednie a felhasználási helyen nyilvántartott esetleges követelések teljes kiegyenlítésére is.

 

Önkormányzati tulajdonú bérleményre kötött üzemi díjas – bérleti szerződés megszüntetéséből adódó – megszüntetése esetén a lekötött teljesítménydíjat és hődíjat a helyiség újrahasznosításáig a tulajdonos önkormányzatnak kell fizetnie.

 

Ha több felhasználói hellyel rendelkező üzemi felhasználó nem szünteti meg valamennyi szerződését, a megszüntetett felhasználói helyre lekötött hőteljesítményt a megmaradó felhasználói hely(ek)re átcsoportosíthatja.

 

 

11.4.           Értesítés a szolgáltatás szüneteléséről

 

11.4.1.    Hibából, üzemzavarból eredő szünetelés

 

A város egészét vagy egyes városrészeket érintő szolgáltatás-kimaradás esetén a helyi rádióban és televízióban tájékoztatást kell adni az üzemzavar jellegéről és az elhárítás befejezésének várható idejéről. A tájékoztatást kétóránként friss információkkal kell kiegészíteni. Ha a hiba elhárítása több napot vesz igénybe, a tájékoztatást naponként friss információkkal kell megismételni.

 

Egy hőközpontról ellátott épület(ek) üzemzavara esetén a lépcsőház(ak) bejáratánál falragaszon kell tájékoztatni a felhasználókat az üzemzavar jellegéről, az elhárítás befejezésének várható idejéről.

 

Hibaelhárítási munkák végzésénél a szolgáltató köteles a lehető legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni a távhőszolgáltatást.

 

11.4.2.    Előre tervezhető szünetelés

 

A város egészét vagy egyes városrészeket érintő, a szolgáltatói berendezéseken végzett, előre tervezhető karbantartási és felújítási munkák miatt szükségessé váló szüneteltetés esetén a felhasználókat a lépcsőházakban elhelyezett falragaszokon és a helyi rádióban vagy televízióban, legalább egy héttel a munka megkezdése előtt, továbbá a leállást megelőző héten kell értesíteni.

 

Kisebb területet érintő karbantartási munkák esetén a felhasználók kiértesítése a helyben szokásos módon és a lépcsőházak bejáratánál elhelyezett értesítőkkel, legalább 2 nappal a karbantartást megelőzően történik.

 

11.4.3.    Hatósági korlátozás

 

Országos tüzelőanyag-hiány miatt, valamint környezet- és levegőtisztaság-védelmi okokból, továbbá a hőtermelőnél fellépő tartós hőtermelés-kiesés miatt szolgáltató a Tszt.-ben és a szolgáltatás helye szerint illetékes önkormányzat által elfogadott korlátozási ütemtervben foglaltak szerint jár el.

 

A hatósági korlátozásról a különböző korlátozási csoportokba sorolt 1 .MW feletti hőteljesítmény-igénylő fogyasztókat a helyben szokásos módon történő értesítésen túl a helyi sajtón és rádión keresztül, és közvetlenül (telefon, telefax) is értesíti a szolgáltató.

 

 

12. fejezet:    FOGYASZTÓVÉDELEM; ADATVÉDELEM

 

 

12.1.           Együttműködés a fogyasztóvédelmi és fogyasztói érdekképviseleti szervezetekkel

 

A szolgáltató olyan távhőszolgáltatást kíván nyújtani, amely a felhasználó és a szolgáltató kölcsönös megértésén, megelégedésén alapul.

 

A szolgáltató távhőszolgáltatásról szóló törvényben foglalt általános, valamint a kormány rendeletében foglalt részletes szabályok szerint, a Magyar Energia Hivatal által kidolgozott ajánlások, illetékes önkormányzatok által kiadott rendeletek figyelembe vételével együttműködik az országos és helyi fogyasztóvédelmi szervekkel, fogyasztói érdekképviseletekkel annak érdekében, hogy a felhasználókat érintő kérdésekben:

 

·         megismerje azok véleményét;

·         tájékoztassa azokat tervezett intézkedéseiről;

·         visszajelzést adjon az általuk közvetített panaszok és észrevételek kivizsgálásának eredményéről;

·         tájékoztassa a felhasználókat tervezett elképzeléseiről, a helyi önkormányzati rendelet módosításához benyújtott javaslatairól, a tervezett díjemelésről.

 

A szolgáltató a fogyasztóvédelmi szerveknek, valamint önkormányzati rendeletben meghatározott társadalmi érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteknek megküld minden olyan kiadványt és tájékoztató anyagot, amelyek a felhasználó és a szolgáltató kapcsolatára vonatkoznak.

 

Felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezetének minősül az a társadalmi szervezet illetőleg az a szövetség, amelyet az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alapszabályban meghatározott céllal hoztak létre, hogy védje a felhasználók érdekeit, e célnak megfelelően folyamatosan működik és az érdekelt lakossági felhasználók legalább 40 %-át képviseli, dokumentálható módon.

 

A szolgáltató a fogyasztóvédelmi szervezet és a társadalmi érdekképviseleti szervezetek illetékességéhez tartozó, a fogyasztókat érintő kérdésekben az együttműködést nem tagadhatja meg. Köteles a közérdekű adatokat – kivéve a szolgálati titok – hozzáférhetővé tenni, a felhasználókat érintő tervezett intézkedésekről tájékoztatást adni. Közérdekű adatnak minősül a vonatkozó hatályos jogszabály előírásainak megfelelő adat.

 

A felhasználók által kezdeményezett egyéni ügyiratokba a társadalmi képviselő csak a felhasználó beleegyezésével tekinthet bele. A tudomására jutott adatokat köteles az üzleti titokra érvényes módon kezelni, vállalva annak be nem tartása esetén a büntetőjogi felelősségét.

 

A szolgáltató az együttműködés, a közvetlen kapcsolattartás biztosítására ügyfélszolgálatot működtet (lásd: 5. fejezet), amelyek az érdekképviseletekkel történő kapcsolattartás elsődleges fóruma is.

 

Amennyiben az érdekképviselet által felvetettek meghaladják az ügyfélszolgálat hatáskörét, akkor az ügyfélszolgálat a szolgáltató belső szabályozásának megfelelően tájékoztatja az érdekképviseletet az általa képviselt ügy leggyorsabb megoldási módjáról. Amennyiben ezzel az érdekképviselet nem ért egyet, akkor írásban közvetlenül az szolgáltató illetékes üzemeltetési- vagy kirendeltség vezetőjéhez fordulhat.

 

Amennyiben a társadalmi képviselő és a szolgáltató között a felhasználókat érintő vitás ügyben egyezség nem jön lére, annak létrehozására, vagy döntés miatt a felek kötelesek a vitás ügyet a működési engedélyt kiadó jegyző elé beterjeszteni.

 

 

12.2.           Adatvédelem, adatbiztonság

 

A szolgáltató a Tszt 45. § felhatalmazása alapján adatkezelésre jogosult. Ennek keretében jogosult az érintettek tájékoztatása mellett – a közüzemi szerződés hatálybalépésétől a közüzemi szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig – a felhasználók és a díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetők azonosításához, a közüzemi szerződés teljesítéséhez szükségesek.

 

Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetők azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési időre és helyre vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselő nevére vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni.

 

Ugyanezen adatkezelői jogok illetik meg a felhasználók képviselőit, a felhasználók és a díjfizetők előbbiekben megjelölt adatai tekintetében.

 

A szolgáltató az érintettek tájékoztatása mellett jogosult továbbá az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni azoknak, akik a szolgáltató megbízásából a díjak számlázását és beszedését, a követelések kezelését vagy az ügyfél-tájékoztatást végzik.

 

A szolgáltatónak adatkezelőként feladata, hogy meghatározza az általa kezelt természetes személyekre vonatkozó (fogyasztói) személyes adatok körét, az adatkezelés módját, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a fogyasztói adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, vagy felhasználását.

 

A felhasználók személyes adatai kezelésének alapvető célja a szolgáltatás elérhetővé tétele, az igénybevett szolgáltatások ellenértékének kiszámlázása, a kiszámlázott, de be nem fizetett ellenérték beszedése, behajtása, a kiszámlázott és befizetett díjak, valamint a díjszámítás helyességének ellenőrzése és további intézkedések megtétele.

 

A szolgáltató a számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése valamint a közüzemi szerződések figyelemmel kísérése céljából a közüzemi szerződésekben meghatározott adatokon túl, a következő adatokat kezeli:

 

·         a felhasználó, díjfizető azonosítója;

·         a fogyasztás időpontja, tartama;

·         a fogyasztás mennyisége;

·         a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok;

·         a közüzemi szerződés felmondásának eseményei.

 

A felhasználókhoz, díjfizetőkhöz kapcsolódó valamennyi olyan dokumentumot és/vagy ezen dokumentumok számítástechnikai rendszerben rögzített adattartalmát, amelyek gazdasági esemény megtörténtét dokumentálják, s így számviteli bizonylatnak minősülnek, a szolgáltató a hatályos adó- és számviteli szabályokban meghatározott megőrzési időig tárolja. Ilyen dokumentumnak minősülnek különösen a szerződések, azok módosításai, az azokon alapuló számlák, befizetési bizonylatok, ellenőrzések, beavatkozások bizonylatai, dokumentumai.

 

A szolgáltató a szolgáltatással illetve a távhővezeték-hálózat üzemeltetésével kapcsolatban a tudomására jutott információkat és adatokat a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően bizalmasan kezeli. Az adatokat a fentiekben írt kivételekkel, harmadik személyeknek nem továbbítja, és nem teszi hozzáférhetővé mindaddig, amíg a felhasználó, díjfizető a közüzemi szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti.

 

A felhasználó, díjfizető a közüzemi szerződés aláírásával, illetve hatályba lépésével feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szolgáltató. a szükséges felhasználói, díjfizetői adatokat a szintén titoktartásra kötelezett harmadik személy részére azonosítás és/vagy követelés érvényesítés céljából kiadja.

 

A szolgáltató adatbiztonságra vonatkozó részletes eljárásait a belső adatkezelési szabályzata tartalmazza, amely biztosítékot nyújt az általa kezelt fogyasztói személyes adatok jogosulatlan hozzáférése, megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése, megsemmisülés ellen.

 

Az adatvédelmi törvény 11.§ alapján az ügyfél jogosult tájékoztatást kérni adatainak kezeléséről, valamint adataiba betekinteni, adatainak helyesbítését kérni. Az adatkezelő köteles a tájékoztatási kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a kért tájékoztatást (adatvédelmi törvény 11-12 §.).

 

A felhasználó/díjfizető kérésére a saját személyes, illetőleg számlázási adatai vonatkozásában a betekintés lehetőségét a szolgáltató biztosítja számára.

 

Amennyiben a felhasználó/díjfizető úgy véli, hogy személyes adatainak kezelése kapcsán jogsérelem érte, a szolgáltatótól tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, és kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabálynak megfelelő adatkezelések kivételével – törlését. Amennyiben ezt a tájékoztatást nem tartja kielégítőnek, abban az esetben a felhasználó/díjfizető az adatvédelmi biztos eljárását kezdeményezheti.

 

A felhasználó/díjfizető a jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. A szolgáltató a jogellenes adatkezeléssel vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

 

 

12.3.           Kapcsolat a beszállítókkal

 

A hőenergia-szolgáltatás zavartalan és biztonságos ellátása érdekében a külső beszállítókkal rendszeres és folyamatos kapcsolattartás szükséges. A kapcsolattartás módját a megkötött szerződések foglalják keretbe.

 

A beszállítók minősítése az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségügyi rendszer eljárása szerint rendszeres időközönként megtörténik.

 

Szolgáltató a szerződő partnereitől azt várja el, hogy a jelen üzletszabályzatban, az általános közüzemi szerződésekben, illetve az egyedi közüzemi szerződésekben, valamint az egyéb megállapodásokban leírtakat maradéktalanul tartsák be, magatartásukkal járuljanak hozzá a közüzemi szolgáltató általi biztonságos, folyamatos és magas színvonalon történő megvalósításához.